Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

594 Kereskedelmi jog térítés iránt időközben netalán folyamatban volt egyezke* •dési alkudozás is. (K 1926. máj. 28. P. VII. 8150/925. sz.) 874. Kt. 386. §., 311. §. A szállitmányozó fokozott felelős* sége beáll, ha kisérő alkalmazása volt előirva s a kisérő a kár* eset bekövetkezte előtt elhagyta helyét. Szóbeli kikötésnek az Írásbeli megállapodás mellett csakis akkor van érvénye, ha az Írásbeli megállapodás értei* mezésére szolgál. K. /A meg nem támadott és ennélfogva a felülvizsgálatnál is irányadó tényállás szerint a felperes áruiban annak Kötegyán állomásra érkeztükig hiány nem volt, az a román vasúti kocsi pedig, amelybe a felperes áruit ezen az állomáson átrakták, a román Kötegyán állomásról sértetlen ólomzárral érkezett meg Nagyvárad állomásra. Ebből okszerűen következik, hogy a keresetben megjelölt árukat a Kötegyánra megérkezésük és a román vasúti kocsi leólmozása alatt lefolyt idő alatt lopták el. A fellebbezési bíróságnak az a következtetése tehát, hogy a lopás a vasúti kocsinak átrakása után történhetett csak, nyilván helytelen. Minthogy pedig a kötlevél szerint az alperes a szállítmányozott árut Kötegyánban vámkezeltetni, újból feladni és átállítani (a magyar vasúti kocsiból a román vasúti kocsiba átrakatni) tartozott, vagyis szállítmányozói tennivalóinak határa a román vasúti kocsinak a vámkezelés és a berakás után eszközölt leólmozása volt, nyilvánvaló, hogy az a kár, amely a felperest az áru egy részének ellopása folytán érte, a szállítmányozás eszközlése közben merült fel. A szállitmányozó az elvállalt szállítmányozás eszközlésénél felmerülő károkért felelős, ha nem a rendes kereskedő gondosságával jár el; fokozottan felelős, ha a fuvarozásnak mindvégig kisérő alkalmazásával kellett történnie, az alperesnek a kiséréssel megbízott alkalmazottja azonban a megállapított tényállás szerint a vámkezelésnél és az árunak a román vasúti kocsiba való átrakásánál nem volt jelen, mert Kötegyánról már előbb elutazott. A fent kifejtettek szerint tehát az alperes megbízottjának említett mulasztása és a kár bekövetkezése között az okozati összefüggés megvan és így alperes, aki megbízottjának mulasztásáért felelős, felperesnek az áru ellopásából eredt kárát megtéríteni tartozik. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a fellebbezési bíróság ítéletében előadott tényállás szerint az alperes a lopásból eredő kárért való felelősséget a kötlevél kiállításakor szóval elhárította magától; ha ugyanis a szerződés okiratba van foglalva, az abba fel nem vett egyidejű szóbeli megállapodás csak annyiban hatályos, amennyiben az okirat értelmezésére szolgál. Az emiitett szóbeli megállapodásnak egy része valóban az okirat értelmezéséül tekinthető, mert a megbízott vagonkisérő tennivalóit szabja meg,