Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

590 Kereskedelmi jog 870. Kt. 369. §. Culpa levis megállapítása abban az eset* ben, ha a fél a bankra bízott értékpapírjaira nézve az elő* vételi jog gyakorlásától esett el. Culpa lata esetén a gondatlanul eljáró fél oly helyette* sithető dolgok természetbeni kiadására is kötelezhető, amelyek birtokában nincsenek. K. A felperes a szóbanforgó részvényei után az elővételi jognak akár a budapesti főintézet, akár a fiumei fiók utján gyakorlását teljesen az alperesre bizta. Az alperes e megbizásnál fogva a K. T. 369. értelmében a rendes kereskedő gondosságával, a felperes érdekeinek megfelelőleg és a megbízás értelmében volt köteles eljárni és ügyelni tartozott, hogy a felperes az elővételi jog gyakorlásától valamikép el ne essék. Az alperes nagyarányú üzleti szervezetében könnyen előfordulható, de azért nem menthető abban az elsietett intézkedésben tehát, hogy a budapesti főintézet a fiumei fiók részéről foganatosítandó intézkedések eredményének bevárása nélkül a joggyakorlást a felperesnek értesítése nélkül visszavonta, az alperes terhére nem súlyos, de mégis olyfoku gondatlanság jelentkezik, amely miatt a felperes a K. T, 369. §-a értelmében kártérítést követelhet. De a felperes sem panaszol alaposan anyagi jogszabálysértést a fellebbezési bíróságnak abban a döntésében, hogy a fellebbezési bíróság az alperest a kártérítésnek pénzben szolgáltatására kötelezte. Téves ugyan a fellebbezési bíróságnak az az érvelése, hogy dolgoknak természetben szolgáltatására a kárositót csak akkor lehet kötelezni, ha a dolgok a kárositónak birtokában vannak; az anyagi jog szerint ugyanis a bíróság, ha helyettesíthető dolgok elvesztéséről van szó, a kárositót szándékosan vagy súlyos gondatlansággal elkövetett tiltott cselekmény, vagy ekként elkövetett kötelességsértés esetében mindkét fél érdekének méltányos figyelembevételével arra is kötelezheti, hogy az előbbi állapotot helyettesíthető dolgok megszerzésével és szolgáltatásával állítsa helyre. A fent előadottak szerint azonban a jelen esetben az alperest sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terheli s igy a m. kir. Kúria megítélése szerint is csupán csak pénzbeli kártérítésre kötelezhető. Az^anyagi jognak meg nem felelően döntött ellenben a fellebbezési bíróság a kártérítés mértéke tekintetében, mert az adott esetben a letéteményes bank hibájából a letevő részvényesnek az elővételi jog gyakorlására adott megbízása hiúsult meg s ennélfogva kártérítés tárgya nem az elővételi jogoknak ellenértéke (melynek megtérítéséhez a letevő részvényesnek az elővételi jog gyakorlására szóló megbízás nélkül is igénye lenne), hanem tőzsdei árral biró árukról lévén szó, az a különbözet, amely a fedezeti vétel lehetőségének megnyíltakor a 25 drb. uj (második) kibocsátású részvény tőzsdei ára és azon összeg között jelentkezik, amelybe e rész-