Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

16 Közigazgatási ügyek jog-erősen elitélve volt, a törvényhatósági bizottság- tagja nem lehet. A törvénynek ez a szövegezése kétségtelenné teszi, hogy azok, akik nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt va­laha elitélve voltak, időbeli korlátozás nélkül, tehát mindenkorra ki vannak zárva a törvényhatósági bizottsági tagságból. Azt, hogy melyek a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmé­nyek, a büntetőtörvény (1878:V- t.-c.) nem határozza meg. A bün­tetőtörvényben megbatározott valamely bűncselekménynek elkö­vetése, illetőleg az emiatt történt elitéltetés tehát magában véve még akkor sem szolgálhat a törvényhatósági bizottsági tagságból való kizárás indokául, ha az ily bűncselekményt rendszerint nye­reségvágyból szokták elkövetni. Ez az elitéltetés a kizárást törvé­nyesen csak akkor vonhatja maga után, ha konkrét esetben a bűn­cselekmény inditó oka a nyereségvágy volt. A nyereségvágy jogellenes vagyoni haszon szerzésére irá­nyuló szándékban nyilvánul. Az, aki oly vagyon megszerzése ér­dekében követ el büntetendő cselekményt, amelyhez neki az anyagi szabályok szerint joga van, ezt az egyébként jogellenes cselek­ményt nem nyereségvágyból hajtotta végre. A zsarolásnak — a Btk. 350. §-a szerint — legfőbb alkotó eleme a vagyoni haszon szerzése céljából jogtalan módon, erő­szakkal, vagy fenyegetéssel való kényszerítés ténye- A vagyoni haszonnak azonban nem kell közvetlenül jogellenesnek lennie és a zsarolást elköveti az is, aki jogos követelését igyekszik jogtala­nul, meg nem engedett kényszerrel érvényesíteni. Az ily zsarolást nyereségvágyból elkövetett bűncselekménynek minősiteni nem lehet. Ezekből következik az, hogy ha a panaszost zsarolás vétsége miatt az 1905. évben jogerősen elitélték, ez a körülmény a pana­szosnak a törvényhatósági bizottsági tagságból mindenkorra való kizárását csak abban az esetben eredményezhetné, ha a panaszos a zsarolást nyereségvágyból, vagyis jogtalan vagyoni haszon szer­zésére irányuló szándékkal követte volna el. Ámde a kir. törvény­széknek az iratokhoz csatolt Ítéletéből kitűnik, hogy a panaszos nem jogtalan vagyoni haszon szerzése, hanem jogosnak vélt köve­telésének érvényesítése céljából használta a zsarolás tényálladé­kát tevő fenyegetést s az ilyként elkövetett zsarolás vétsége miatt Ítéltetett 60 korona pénzbüntetésre. A panaszos tehát nem nyere­ségvágyból elkövetett vétség miatt volt elitélve s igy emiatt az elitéltetése miatt az 1886:XXI. t.-c. 23. §-ának h) pontja alapján a törvényhatósági bizottsági tagságból ki nem zárható. (1886/ 1926. K. sz.) 10. 1886:XXI. t.sc. 68. §. Könyöradománygyüjtés enge* délyezése iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott alispáni határozat ellen irányuló jogorvoslat.

Next

/
Thumbnails
Contents