Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

10 Közigazgatási ügyek t -c.-től való eltéréseket is anélkül, hogy e törvény 1. §-át megemlitené és amely e törvény megfelelő alkalmazásáról rendelkezik, az ily törvénymagyarázat lehetőségét kizárja. Erre a magyarázatra a törvény indokolása sem nyújt alapot. De nem lehet erre következtetni abból sem, hogy mig az 1923: XXXV. t:-c. 1. §-ának hetedik bekezdése szerint az elbocsátásoknál elsősorban a közszolgálat érdeke az irányadó, addig a már emiitett a) melléklet A. II. része 2. pontjának (1) bekezdése már ugy rendelkezik, az elbocsátásnál kizárólag a közszolgálat érdekeit kell csak szem előtt tartani, mert ez csak annyit jelenthet, hogy az 1923:XXXV. t.-c. 1. §-ának hetedik bekezdésében emiitett egyéb körülmények, amelyek az e törvény alapján történt létszámapasztásnál figyelembe veendők voltak, az 1924:IV. t.-c alapján eszközölt elbocsátásoknál már nem vehetők figyelembe, de nem jelentheti azt is, hogy az 1923:XXXV. t.-c. 1. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések, amelyek megtiltják bizonyos személyeknek elbocsátását, többé alkalmazandók nem volnánakEnnélfogva tehát figyelemmel arra, hogy a panasziratra vezetett hivatalos bizonyítvány szerint a panaszos valóban 25%-os hadirokkant, meg kellett állapítani, hogy a panaszos, aki elbocsátását nem kérte, az 1924:IV. t.-c. alapján nyugalomba helyezhető nem volt. Ennek okszerű következménye pedig az, hogy a panaszosnak igénye van a rendőrfelügyelői állással egybekötött illetményekre. Ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1344/1926. K. sz.) 7. 1912:LXV. t.sc. A nemzeti hadsereg karhatalmi ala== kulatánál teljesített szolgálat az állami (polgári) nyugdíj szempontjából be nem számit, de nem megszakítás. « Kb. Az iratokból megállapítható tényállás szerint a panaszos az 1913. évi június 20-tól 1919. évi június 6-ig, amikor a cseh megszállás elől menekülnie kellett, a k—i városi rendőrség kötelékébe tartozott mint I. oszt. városi rendőr, miközben a háború alatt katonai szolgálatot is teljesített és P.-nél hadifogságba került- K.-ról történt menekülése után a vörös őrséghez osztatott be szolgálattételre, 1919. évi szeptember 1-től 1920. évi május l-ig pedig a nemzeti hadsereg karhatalmi alakulatánál teljesített szolgálatot mint nyomozó őrmester, majd az 1920. évi május hó 27-től a m. kir. állami rendőrség kötelékébe tartozott és innen szolgálatképtelenség miatt az 1925. évi április végével az államrendőrségnél teljesített 4 évi, 11 hónapi ós 4 napi szolgálata alapján 432 aranykorona végkielégítéssel elbocsáttatott. A panaszos ez után az államrendőrségnél teljesített szolgálatát megelőző közszolgálatának figyelembe vétele mellett nyugdíjigényének megállapítását kérte, de kérelmével abból az okból uta-