Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

2 Alkotmányjog ban választhatóságról beszél — csakis a 10. §-ban felsoroltakat értette s csak azokat akarta a felsőházból kizárni, akiket abszolúte nem lehet megválasztani sehol. Ez kitűnik a felsőházi törvény 18. §-ából, mely csak azokat zárja ki a felsőházi tagságból a törvényhatósági választásnál, akik a közigazgatási bizottságnak tagjai, de más olyan állami alkalmazottakat nem,- akik az 1925:XXVI. t.-c. 11. §-a értelmében abban a kerületben, melynek területén hivatali működést fejtenek ki, képviselővé nem választhatók. Holott, ha ezeket is ki akarta volna zárni a felsőházi tagságból, logikai képtelenség lett volna a 18. §-ba !az emiitett korlátozást felvenni. Miután azonban ez a korlátozás felvétetett, a törvényhozó ezzel világosan kifejezte azt az akaratát, hogy csak a közigazgatási bizottság tagjai nem lehetnek felsőházi tagok, de megválaszthatok azok, akik az 1925:XXVL t.-c. 11. §-a szerint csak bizonyos kerületben nem lehetnek képviselők. Miután .... törvényszéki elnök a közigazgatási bizotságnak nem tagja s miután az 1925-.XXVI. t.-c. 182. §-a szerint aktiv biró is képviselővé választható, habár képviselősége idején nem is biráskodhatik, nyilvánvaló, hogy .... a felsőház tagjává Somogy megye törvényhatósága törvényesen választotta meg. II. Vitás azonban, tekintettel az 1869:IV. t.-c 8., 10. s 11. §-ra, valamint az 1926:XXII. t.-c. 3. §-ra, hogy .... felsőházi tagsága összefér-e az aktiv törvényszéki elnöki állásával. Vitás nevezetesen az, hogy az 1869:IV. t.-c nem oly speciális jogszabály-e, mely a felsőházi törvény 3. §-ának harmadik bekezdése értelmében a felsőházi tagsággal összeférhetetlennek tekinti az aktiv törvényszéki elnöki állást. Az igazoló-bizottság ebben a kérdésben tévedett, mert a birói hatalomról szóló törvény afapján összeférhetetlennek tartjia a törvényszéki elnöki állást a felsőházi tagsággal. Az 1869:IV. t.-c- 8. a) pontja világosan azt mondja, hogy „egyszersmind országgyűlési képviselő nem lehet a biró", de az akkori főrendiházi tagságra nem terjedt ki az inkompatibilitás: tehát már akkor összefért az aktiv birói állás a főrendiházi tagsággal. Később a főrendiház szervezetének módosításakor pedig az 1885:VII. t-c. 6. §-a világosan, expressis verbis kimondta, hogy az, hogy valaki polgári, katonai vagy egyházi hivatalban ténylegesen szolgál, nem képez akadályt arra, hogy a főrendiházban jogait gyakorolhassa Ezt a jogszabályt átvette a felsőházi törvény 3. §-a is. S igy megállapítható, hogy törvényeink szerint sem azelőtt nem volt, sem most nem összeférhetetlen a felsőházi tagság a tényleges birói állással; s nem volt sem azelőtt, s nincs ma sem oly törvény, mely az 1926:XXII. t-c. 3. §-ára tekintettel a két állást inkompatíbilisnak tekintené; s a tényleges törvényszéki elnöki állás akadályozná a felsőházi tagság elnyerését s az azzal járó jogok gyakorlását.