Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XXXII Hiteljog. Kereskedelmi jog. Cégbejegyzés egymagában nem állapit meg kereskedői minőséget (694. sz.); cégtoldat: 693. sz, cégszöveg összetévesztbetőségének s ez alapon cégbitorlásnak egyes eseteiről szólnak a 697/a—700., 704. sz. határozatok. Üzletátruházás fogalma s az üzletátvevő felelőssége: 692, 695—697. sz. Tisztességtelen versenyről csak szándékosság esetében lehet szó (701. sz.); abban'hagyásra kötelezés: 702, 704. sz., vagyoni elégtétel: 705., nem vagyoni kár: 704/a., illetékesség az elkövetés helye alapján: 703. sz. Cégvezető jogköre: 706—708,. 710. sz.; telep helyén kivüli ügyletek megkötésével megbizott ügynök az általa eladott áru vételárának felvételére jogosult s a vevő az áruhiányra eső összeget e fizetéskor levonhatja (709. sz.). A kereskedői segédszemélyzet jogviszonyáról sok határozatot találunk (711—754. sz.). A szolgálat megszüntetése felmondás nélkül csak a munkavállaló személyében fekvő ok miatt s ez ok nyomban érvényesítésével történhetik; próbaidőre ez nem áll (711. sz.); versenytilalom megszegése — a tudomásra jutástól hosszabb idő múlva történt elbocsátás esetében — megbocsátottnak tekintendő (712. sz.). Felmondás ideje jogtanácsosnak 1 év (713. sz.), művezető épitésznek 3 hó (715. sz.), osztályvezető aligazgatónak 6 hó (716., 717. sz.), fontosabb tennivalóval megbizott banktisztviselőnek 3 hó (714. sz.); belföldön kötött szerződés esetében nem a külföldi szolgálati helyen fennálló, sanem a belföldi jogszabályok irányadók az időre nézve (817. sz.); játékbank vezetője nem igényelhet felmondást (719. sz.); felmondás nélküli megszüntetés: 720., 721. sz.; rögtöni hatályú elbocsátás indokolt esetben 4—5 hét multán sem késő (722. sz.); ily elbocsátás hatálytalanitása: 723. sz.; munkakör megváltoztatása: 724., 725. sz.; állandó rernuneráció illetmény jellegével bir (725. sz.). -Nyugdijszabályzatnak az illetmények beszüntetését rendelő szabálya (10 évi szolgálat után 1 évet meghaladó betegség esetére) nem jelenti a nyugdijigény elvesztését (726. sz.); az alkalmazott érdekében és javára kötött életbiztosítás nem tekinthető a nyugdíjfizetési kötelezettség elvállalásának (727. sz.); nyugdijról lemondás, nyugdijigény fennmaradása a szabályokkal ellenkező magatartás esetében: 728—730 sz. A nyugdíj átértékelésének alapja a pénzromlás és a méltányosság (731. sz.), a mértékre irányadó szempontok: 742., 732., 733., 736., 740, 741:, 744:, 746:, 747., 749., 1015. sz.; az aranykorona összegben számítandó nyugdijat meghaladó átértékelésnek nincs helye (745. sz); az időközben nyújtott kegyadományok, rendkívüli segélyek betudhatok (732. sz.). Átértékelt nyugdij csak a kereset beadásától jár, előbbi időre csak akkor, ha a nyugdíjast igényének érvényesítésében elháríthatatlan akadály, vagy a kötelezettre visszavezethető ok gátolta (731., 737., 739., 743.