Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XV (72. sz.), községi kanász, tehénpásztor, kovács lakása (73. sz.), városi menesmester lakása (74. sz.); a háztatarozás fogalmát határozza meg a 80. sz.; a 80—82. sz. hat. házadó helyesbítéséről s a haszonérték megállapításáról szólnak, a 85. sz. pedig a házadómentes ségi igény kérdésében (1923:XXXIV. t-c.) végső döntésre a pénzügyminisztert jelöli meg. A vagyonadó és jövedelemadó köréből közölt néhány határozat a közös háztartásban élés jelentőségéről (86., 87. sz„), a hitbizomány jövedelmének adójáról (88. sz.), adó alapjából levonás egyes eseteiről (89., 91., 94. sz.) tartalmaz rendelkezést Jövedelemadó alapjául nem szolgál: diszkért (90. sz.), pincérnek borravalója (93. sz.); nem adóköteles jövedelem részvények eladási és vételi ára közötti különbözet (96. sz.). Eljárási rendelkezések: jövedelem összegének bizonyítására nem illetékes a községi elöljáróság (92. sz.); az egyik üzlettárs a másik adóügyében nem érdekelt fél (97. sz.); ha az adóalap bevallás alapján lett megállapitva s a bevallás tévessége nincs bizonyitva, az adóalap nem szállitható le (98. sz.); értékes ingatlan, ha földadónak nem tárgya, vagyonadó alá esik (94. sz.). A társulati adó körében a titkos tartalék (99., 106., 113., 114. sz.), felpénz (101., 103. sz.), üzleti kiadás (102., 103. sz.), részvénykibocsátási illeték, alapitási költség (104., 105. sz.), értékcsökkenési, felujitási tartalékalap (109., 110. sz.), a mérlegszerű nyereségből levonás (110., 112. sz.), felszámolás esetén történő adókivetés (111. sz.), nyereségtöbbletadó egyes eseteiről találunk határozatokat. Állatforgalmi adó viseléséről visszavásárlás esetében ós a tulajdonjog megszerzésének igazolásáról szól a 116., 117. sz. hat. Általános forgalmi adó alól mentes: hivatásos gabonakereskedő (118., 119. sz.), hatósági állatorvosnak járó vizsgálati dij (120. sz.), állatok fedeztetéséből származó jövedelem (121. sz.), kőszénbányavállalat melléküzemeiben, irodáiban való szénfelhasználás (123., 136., 137. sz.); hazai arany- és ezüstpénznek papirpénzre átcserélése (130., 162. sz); külföldre szóló hajójegy árának belföldön beszedése (131. sz.), hajó-, vasúti jegy, vizumdij, podgyászbiztositási dij, szállitmányozási dij, amerikai fejadó (138. sz.), vevőnek a tartály (hordó) értékével megterhelése s a hordó visszaküldése után az érték jóváirása (133., 157. sz.), közkereseti társaság több tagjának kilépésükkor fizetett végkielégítés (184. sz.), egyéni cég üzleteinek társaságba nem apportként bevitele (136. sz.), egyesülésbe beszerzési áron bevitt áru (139. sz.), ellenértékül kikötött terménynek nem üzletszerű eladásából származó bevétel és viszontelárusitónak adott árengedmény (140. sz.), temetkezési vállalkozó által a felektől felvett, de lelkésznek, kántornak, harangozónak, sirásónak kifizetett összeg (151. sz.), szinház céljaira helyiség bérbeadása (156. sz.). Ellenben forgalmi adóköteles: haltenyésztőnek kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme (122. sz.), munkateljesitményért