Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Illetményt ügyek 101 közjogi jogviszonyból származó követelés, közjogi, köze* lebbről közigazgatási jogi természetű és igy az ilyen igények érvényesitése csak abban az esetben tartozhatik birói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen igények érvényesítését kifejezetten akár polgári perutra, akár köz* igazgatási birói útra utalja. Ilyen értelemben rendelkező törvényes jogszabály azonban a rendes biróságra nézve egy* általán nincs. A szóbanlevő igény elbírálása tehát a rendes biróság hatáskörébe nem tartozik. (1926. okt. 11. Hb. 22. sz.) 306. A m. kir. államvasutak alkalmazottait állami tiszt; viselőknek vagy közszolgálati alkalmazottaknak tekinteni nem lehet, mert köztük és az őket alkalmazó magyar állam között éppen az alkalmazás kereskedelmi jellegénél fogva nem közjogi, hanem csupán magánjogi jogviszony áll fenn. Magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az esetben nem tartoznak rendes birói útra, ha van olyan törvényes jogforrás, amely az ilyen ügyeket, vagy azok bizo* nyos csoportját kifejezetten akár közigazgatási hatóság ha* táskörébe (végső fokon esetleg a Közigazgatási Biróság elé), akár más rendkívüli biróság hatáskörébe utalja. Ha valamely magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás kérdést a törvény vagy törvényerejű rendelet kifejezett ren* delkezéssel közigazgatási eljárásra utal, azt a kérdést a köz* igazgatási hatóság — az 1869:IV. t.*c. 1. §*ában foglalt rendel* kezésnek megfelelően — a közigazgatási hatósági hierarchia rendén a saját hatáskörében végérvényesen dönti el. Vagyis a közigazgatási hatóság határozata után birói ut igénybe* vételének szabályként nincs helye. A kivételeket, jelesül a közigazgatási hatóság határozatával eldöntött ügynek birói útra terelhetőségét, a törvénynek, vagy más törvényes jog* szabálynak kifejezetten kell tartalmaznia. Nem érinti ennek az álláspontnak helyességét az a kö* rülmény, hogy az 1924:IV. t.*c. 2. §*ához fűzött a) mell. A. I. 1. pontja a kormánynak adott felhatalmazást egyidejűleg akként korlátozta, hogy a kir. bíróságok és a kir. ügyészsé* gek szervezetén és eljárásán csak külön törvény, vagy tör* vényes felhatalmazás alapján kiadott rendelet változtathat. Egyrészt ugyanis a hatásköri szabályok közül szorosabb ér* telemben csak azok tartoznak a bírósági eljárás körébe, amelyek a feltételezetten birói hatáskörbe tartozó ügyek* nek a különböző nemű, rendű és fokozatú bíróságok közti megosztását tárgyazzák. Másrészt pedig az 1914:XVII. t.*c. rendelkezéseitől és szellemétől eltérő államhatalmi hatás* köri szabályozás az államvasuti alkalmazottak nyugdíjügyei* ben a 6001—1923. M. E. és az 5460—1924. M. E. számú ren*