Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)
84 Pénzügyi jog Kb. Az 1914:XLIII. t.-c. 35. §-a értelmében 1924. február 22. napjától kezdődőleg, lamikor a felperes kereseti követelését 772.481 korona tőkére és járulékaira leszállította, minden perbeli irat és határozat illetékének mértéke tekintetében a leszállitott követelés összege az irányadó. A kir. pénzügyigazgatóság a pertárgy értékéül azon az alapon vett 2,626.455 koronát, hogy a felperes az alperest a leszállitott kereseti követelésnek az 1923. július 25-iki 0.06^-es zürichi jegyzés szerint átértékelt korona összegben leendő megfizetésére kérte kötelezni s ez átértékelés szerint a 772.481 korona 1924. február 22. napján 2,626.455 koronának felelt meg. A pertárgy értékének ilyetén megállapitása azonban nem jogos, mert: Az 1924:XLIII. t.?c. 31. §-a második bekezdése szerint a főkövetelés mellett járulékként követelt kamat, gyümölcs vagy költség figyelmen kivül hagyandó, az idézett szakasz negyedik bekezdése szerint pedig a gyümölcs, haszon, kamat, kár és költség értéke akkor irányadó, ha csak ezek tárgyai az eljárásnak. Noha az idézett törvényszakasz második bekezdésében a főkövetelésnek járulékaként keresetbe vett kár nincs felemlitve, ennek a bekezdésnek a negyedik bekezdéssel való egybevetéséből, valamint abból, hogy a 31. miniszteri indokolása szerint a törvény nozás szándéka az volt, hogy a pertárgy értékének az illetékek szempontjából való meghatározását a polgári perrendtartás rendelkezéseivel teljesen összhangba hozza, a polgári perrendtartás 8. §-a pedig ugy rendelkezik, hogy a főkövetelés mellett járulékként követelt haszon — ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is — valamint a járulékként követelt kár és költség az érték megállapításában nem számit, azt kell megállapitani, hogy az 1914:XLII. t.-c. 31. báliak helyes értelmezése szerint fennálló jogszabály az, hogy a főkövetelés járulékaként követelt kár nem számit a pertárgy értékének megállapitásában. Minthogy a szóban levő perben a felperes követelésének a tényleges kifizetés idejében fennállandó zürichi jegyzésnek megfelelő, a kereset módositása idején számszerűen meg nem határozott, de előre meg sem határozható átértékelését kétségen kivül a késedelmes fizetésből őt netán érhető kárnak a megtéritéséül ignyelte, az átértékelési esetleges többlet a pertárgy értékéhez nem számitható. (10.901/1925. P. sz.) 235. 1914:XLIII. t.sc. 32. §. Zárlati eljárás tárgyának érté* kéül a zárlatot kérő fél által bejelentett értéket kell venni. (Kb. 1927. febr. 15. 2897/1926. P. sz. Pjt. VIII. 89.) 236. 1914:XLIII. t.*c. 34. §. Ha határozott pénzösszeg ke* resetbe helyezésével kapcsolatban, az alperes, a követelés