Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Vagyonátruházási, ajándékozási illeték 73 Az adókötelezettség szempontjából pedig az a döntő, hogy a vállalat üzemét terheli-e vagy sem, mert a H. Ö. 13. §-ának 3. pontja szerint az üzemet nem terhelő illetékeket a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számitani. A 13. §. 3. pontjához fűzött utasitás (3) bekezdése szerint a részvénykibocsátási illeték nem terheli az üzemet. Nem terhelheti azért, mert nem kapcsolatos a vállalat üzletműködésével, nem olyan közteher, amely az üzem folytatásához szorosan kapcsolódnék. (22.916/1925. P. sz.) 185. 1920:XXIV. t.^c. 14. §.1., 7. p. A külföldi pénz érté, két az államkincstárnak az illetékhez való joga megnyílása idejében, vagyis a társaságnak a kereskedelmi cégek jegyzés kébe való bevezetésének a Központi Értesítőben történt köz* vétételétől számított 30 nap alatt történendő befizetésekor jegyzett értéke szerint kell meghatározni. (Kb. 16.175/1926. P. sz.) 186. A készpénzben fizetendő illetékeit (részvényilleték) lerovásáért a társulatok megbízott ügyvivői, kiknek az üzlet* nél az illetékbefizetés kötelezettségükben áll, kezeskednek. A részvénytársaság megbízott ügyvivőinek az igazgató* sági tagokat és nem az ügyvezető igazgatót kell tekinteni, mert ez utóbbi a hatóságokkal és a harmadik személyekkel szemben csak mint az igazgatóságnak kirendelt meghatalma* zottja jár el és az illetékfizetési kötelezettségért a hatósággal szemben az igazgatóság tagjai a felelős ügyvivők. A kezességre nézve az illeték esedékessége az irányadó, vagyis az az időpont, amelvben az illetékfizetési kötelezett* ség beállott. (Kb. 19.704/1925. P. sz. Kdt. XVIII. 53.) Vagyonátruházási, ajándékozási illeték. (1920:XXXIV. t.=c.) 187. 1920:XXXIV. t.sc. 1. §. Szóbeli ingatlanszerzést ille* tékkiszabás végett 15 nap alatt szintén be kell jelenteni. Kb. Az 1920:XXXIV. t.-c. 1. %-s, szerint az ingatlanátruházás akkor is illeték alá esik, ha arról okiratot nem állitottak ki. Az 1920: XXXVI. t.-c. 77. §-ával törvényesitett magánjogi szabály szerint az ingatlan vagyonátruházási jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek Írásba foglalása szükséges. E két jogszabály egybevetése alapján a birói gyakorlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csupán élőszóval megkötött jogügylet után illeték nem jár. A kifejtett birói gyakorlattal szemben az 1923:XXXII. t.-c. 8. §-ának d) pontja és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott és