Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Pénzügyi jog 41 adómentességre vonatkozó rendelkezés a fent hivatkozott 1870. évi LI. L-e. 2. §-ának a módosítása, ez a rendelkezés tehát a fentebb előadottak szerint hatályát vesztette, a második bekezdésében pedig uj épitmények ideiglenes házadómentességéről rendelkezik, amelynek engedélyezése a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. Ezen az alapon tehát panaszos vállalatot a adómentesség csak abban az esetben illetné meg, ha azt kifejezetten elnyerte volna és ebben az esetben is csak arra az időtartamra, amelyre az állami kedvezményekben részesittetett volna. Miután a szóbanforgó munkáslakásokat sem az 1922:XXII. t-c. 2. §-a alapján állandó házadómentesség nem illeti meg, sem pedig a 3. §-ban emiitett olyan külön törvény nincsen, amelynek alapján azok nem esnének házadó alá, panaszos vállalat a kivetett házadó törlését jogosan nem igényelheti. (5323/1925. P. sz.) 56. 1922:XXII. t.sc. 2. §. 6. p. Adómentes gazdasági cse? lédlaknak csak az oly épületet lehet tekinteni, amely a gaz; dasági célra használt ingatlan területén s nem másik hely* ségben fekszik. Kb. Gazdasági cselédek ugy a közfelfogás, valamint az 1907. évi XLV. t.-c. és az 1900. évi XVI. t-c. helyes értelmezése szerint azok a gazdasági (külső) munkások, akik valamely gazdaságban személyes szolgálatot teljesitenek. Ilyennek pedig az a kocsis, akinek szolgálata pusztán gazdájának keszthelyi lakásáról a sármelléki gazdaságba és vissza való szállitása, annál kevésbbé tekinthető, mert a panaszos maga sem állitja, hogy ez a kocsis Sármelléken gzdasági (külső) cselédi teendőket végezne. Ettől eltekintve, alaptalan a panasz azért is, mert az 1922: XXII. t.-c. 2. 6. pontja szerint adómentes gazdasági cselédlaknak csak a gazdasági célra használt ingatlan területén s nem egy másik helységben fekvő épületet lehet tekinteni. (15.529/1924. P. sz.) 57. 1922:XXII. t.*c. 2. §. 6. p. Hatósági intézkedésre léte; sitett munkásétkező és öltözőhelyiség, valamint gyári iroda házadómentes. Kb. Az 1922:XXII. t.-c. a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek adómentességét változatlanul továbbra is fenntartotta. Az üzem céljaira szolgál minden olyan épület, vagy épületrész, amelyre a vállalat műszaki és kereskedelmi üzemének lebonyolítása céljából szükség van. , | « |?g| Az innen elrendelt bizonyitás során megállapittatott, hogy panaszos vállalatot a járási főszolgabíró kötelezte arra, hogy a régi iroda helyén a munkásai részére étkező és öltözőhelyiséget