Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Kereseti adó. Földadó 37 42. 1922:XXIII. t.=c. 31. §., H. ö. 32. §. Az I. fokú kivetés ellen beadott fellebbezést, a revíziós eljárás folyamán hozott határozattól függetlenül akkor is le kell tárgyalni, ha a revi* ziós eljárás során hozott határozat ellen fellebbezést nem is adtak be. Kb. Az adófelszólamlási bizottság a panasszal megtámadott határozat indokolása szerint az I. fokon kivetett általános kereseti adót és jövedelemadót nem érintette, mivel azok megfelebbezve nem voltak. Minthogy azonban a felterjesztett iratokból megállapitha,tóan adózó fél az általános kereseti adó I. fokú kivetése ellen kellő időben szabályszerű fellebbezést adott be s az a körülmény, hogy a fellebbezéstől függetlenül, az úgynevezett reviziós eljárás folyamán a kir. pénzügy igazgatóság az adózó fél általános kereseti adóalapját az első határozatával megállapított 5000 aranykoronáról 6000 aranykoronára felemelte s ezen ujabb határozat ellen az adózó fél ujabb fellebbezést már, nem adott be, az adózó félnek eredetileg beadott fellebbezését joghatályától meg nem foszthatja, a. fellebbezés a reviziós eljárás során hozott ujabb határozattal, tekintet nélkül arra, hogy az az adózó félre nézve kedvező volt-e, vagy nem, sem elbiráltnak, sem tárgytalannak nem minősíthető, hanem az adófelszólamlási bizottság által mindenesetre szabályszerűen letárgyalandó, ennélfogva a panasz folytán a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1926. jan. 12. 15.018/1925. P. sz.) Földadó. 43. 1909:XI. t.sc. 38. §. Ha az osztályba sorozásnál már figyelembe vétetett az a körülmény, hogy a föld árvizzel való elöntés veszélyének ki van téve s az árvizkár nem érintette az egész határt, a földadó elengedése nem igényelhető. Kb. A felterjesztett ügyiratok szerint T. községnek nincs ármentesitő társulat gondozása alatt álló védtöltése, a község által emelt gát pedig az ártérben fekvő földterületeknek árviz ellen való megvédésére alkalmatlan. Ily körülmények között az adóköteles félnek gátszakadás okozta árvizkár cimen támasztott földadó elengedési igényét, tekintettel arra, hogy a felterjesztett birtokiv szerint az a körülmény, hogy a szóbanforgó földrészletek az árvizzel való elöntés veszélyének ki vannak téve, az osztályba sorozásnál már figyelembe vétetett, jogosnak elismerni nem lehetett. De egyébként is az 1909. évi XI. t.-c. 38. §-ának negyedik bekezdése értelmében gátszakadás folytán bekövetkezett árvizkár esetében az ártérben fekvő földekre nézve földadó elengedés csak abban az esetben igényelhető, ha az árviz az egész községi határt elborítja és a termést egészben vagy részben megsemmisíti, az