Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

30 Közigazgatási jog okozott kárának megállapítása végett, az illetékes hatóság előtt az eljárást megindítsa, illetve kárkövetelését érvényesítse: egy­idejűleg ki kellett mondani, hogy a panaszlott a részére törvényi­leg biztosított visszatartási jogot továbbra csak akkor gyakorol­hatja, ha kérkövetélésének megállapítása végett az eljárást a fen­tebb kitűzött határidőn belül megindítja s annak megindítását ugyanazon idő alatt igazolja. Tekintve pedig, hogy a gazdát a visszatartási jog csak akkor s azzal a feltétellel illeti meg, ha kárkövetelése végett az eljárást a törvényben meghatározott, illetve a visszatartásban való megnyugvás esetén a hatóság által megállapított határidőn belül megindítja és ha ezen idő alatt az eljárást meg nem indítja, a visszatartás akkor is jogtalan, ha a kárkövetelés maga kétségtelenül jogos is; ennélfogva, az eljárás meg nem indítása vagy annak nem igazolása esetében, panaszlot­tat a visszatartott 192 kg. buza kiszolgáltatására feltétlenül köte­lezni kellett. (26.548/1925. sz.) 32. 1907:XLV. t.sc. 64. §. Gazdasági cselédbérkövetelések kapcsán ügyvédi mundadijak is, mint eljárási költségek, megállapithatók. F. M. A céget a megitélt érték után 1924. évi szeptember hó 1. napjától járó 6% kamat, továbbá a panaszosok részére 1,500.000 K és dr. K. Zs. ügyvéd részére 500.000 K utánjárási költségnek, illetve ügyvédi munkadíjnak, mint eljárási költségeknek a meg­fizetésében is elmarasztalom. Az 1907 :XLV. t.-c. alapján elbírá­landó vitás ügyekben is megfelelően alkalmazandó eljárási sza­bályok 137. §. második bekezdés e) pontja kifejezetten rendeli, hogy az ítéletben az eljárási költségekre nézve is intézkedni kell. Mint késedelmes felet, a kamat fizetésére is kötelezni és mint az eljárásra okot szolgáltató, pervesztes felet, a törvény szerint min­den fokon hozott határozat után külön megállapítandó határozati illeték viselésére való kötelezésen felül, az eljárási, nem kifogá­solt, de hivatalból mérsékelt költségek, köztük az ügyvédi munka­díjnak is megfizetésében elmarasztalni kellett. Az ügyvédi mun­kadíjnak, mint eljárási költségnek megfizetésében a pervesztes felet ebben az esetben azért kellett marasztalni, mert az ő maga­tartása okozta, hogy a panaszosok a már mult évi szeptember hó 1-én törvény szerint kijáró járandóságukat, csak ismételt eljárá­sok után s a cég fizetési Ígéretei és annak többszöri elodázása folytán, csak a folyó évben érvényesíthették, amely magatartása a panaszlott cégnek különösen indokolttá tette, hogy a panaszo­sok jogaik védelme s különösen jogaik akadálytalan érvényesit­hetése érdekében ügyvédi jogsegedelmet vegyenek igénybe, az ennek folytán szükségszerűen előállott munkadíj pedig méltán csak a pervesztes felet terhelheti, aki a törvény szerint kijáró bér

Next

/
Thumbnails
Contents