Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

26 Közigazgatási jog jezték, más szóval, ha tanoncok voltak és felszabadultak, ezt a tényt és ezen felül a könnyebben elsajátítható iparokban 2 évi, a nehezebben elsajátítható iparokban 2 és fél évi szakbavágó gyakorlatot kötelesek igazolni; b) ha tanoncok nem voltak, az 1922: XII. t.-c. 18. §-ának utolsó bekezdésében megállapított hosszabb tartamú gyakorlatot kötelesek igazolni. Az 192^:XI1. t.-c. 32. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek az a helyes értelme, hogy azokkal szemben, akik tanonci kiképzés után lettek segédekké, akikről azonban utólag, segédi alkalmaztatásuk idején kiderül, hogy akár a tanoncszerződés megkötése, akár a tanidő megállapítása, akár a segédi vizsgálat megtartása stb. körül elnézés folytán valamely szabálytalanság történt, ezen a cimen segédi alkalmazásuknak csupán első évében lehet kifogást emelni. Azok, akik tanoncok nem voltak, az 1922 :XI1. t.-c. 18. §-ának ueolsó bekezdésében megállapított tartamú szakbavágó gyakorlatot kötelesek igazolni. (53.199/1925. sz.) 27. 1922:XII. L*c. 114. §. Az 1922:XII. t.*c. 114. §*a rendel* kezésének helyes értelme szerint nemcsak az 1884:XVII. t.*c. alapján kiszabott, hanem az egyes rendelkezései helyébe lépett későbbi törvények és az ezeken nyugvó rendeletek alapján kiszabott pénzbüntetéseket is az 1922:XII. t.íC. 114. §?ában meghatározott célokra kell forditani, amennyiben a módositó törvény a rendelkezései alapján kiszabott pénz* büntetések hovaforditása tekintetében eltérően nem rendel* kezik. A törvény rendelkezésének ezen értelméből követke* zik, hogy az 1900:XXV. t.=c. alapján kiszabott pénzbüntetés seket is az 1922:XII. t.*c. 114. §#ában, illetőleg 122. §*ában meghatározott célokra kell forditani. (52.604/1926. sz.) 28. 1922 :XII. t.*c. II. rész. Kereskedőknek és a nem ké* pesitett iparosoknak ipartestületi tagsága s ezek tanoncai tanoncszerződésének lajstromozási helye. K. M. Az 1884-.XVII. t.-c. 122. ^-ának rendelkezése alapján az ipartestület alakításában résztvehetnek mindazon iparosok, akik állandóan az illető város vagy község területén laknak, ott képesítéshez kötött mesterséget űznek és iparigazolvánnyal, vagy iparengedéllyel bírnak. Az ipartörvény e rendelkezésében világosan meg van jelölve, hogy az ipartestület a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmadának kívánatára alakítandó, a 124. §. első bekezdése pedig határozottan kimondja, hogy a testület tagjai képesítéshez kötött mesterséget üző iparosok, a kereskedők, vagy általában a nem képesítéshez kötött ipart űzők az ipartestületek tagjai még saját kivánatukra, önkéntes belépés alapján sem lehetnek. Amennyiben tehát az iparhatóságnak tudo-