Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XL Kereskedelmi vétel. Vétel létrejöttének kellékeiről szól a 874., 875., 877., 925. sz. a. hat. A 876. sz- meghitelezési jogviszonyt tárgyaz. Fuvarozási eszközök előállításáról a vevő köteles gondoskodni (878. sz.); a hatósági tilalom alól feloldás kérése szintén a vevő dolga (879. sz.), az árut fuvarozás közben ért veszély (az áru elveszése) a vevőt terheli (880. sz.). A vételár fizetésére a számla záradékába tett kikötés kötelező, ha a vevő nem tiltakozik ellene (881. sz.). Az áru áremelkedése kikötés nélkül nem ad jogot felár követeléséhez; a forgalmi adó fizetése az eladót terheli, ha a vevőre külön kikötéssel nem háritotta át (881/a. sz.). Teljesités vagy kártérítés csak azt a felet illeti, aki a. maga kötelezettségét teljesitette (882. sz.). Hitelezésre nincs vélelem (882., 877. sz.). A vétel tárgyának megsemmisülésével okozott kár, ha mindkét fél hibás, megosztandó (883. sz.). Minőségi kifogás elkésett, ha a vevő megvizsgálás nélkül továbbszállitotta az árut (884. sz.). A minőség romlásával felmerült kár a vevőt terheli, ha az ő mulasztása okozta (885., 886. sz.), előre kifizetett áru minőségében beállott értékváltozás esetében is (893. sz.). Allatoknak kikötött darabszám szerinti élősúlya az áru minőségi kelléke (896. sz.). Az eladó az árut a vevő rovására mindaddig eladhatja, mig a vevő késedelemben van (886., 887. sz.). Előbb szabad kézből eladást kell megkísérelnie, s ha ez nem vezetett sikerre, nyilvános árverésen adathatja el az árut (886—888. sz.); hogy előbb nem kísérli meg a szabad kézből eladást,, az csak annak a többletnek megtérítésére kötelez, mely szabad kézből elérhető lett volna (886—888. sz.). Ily eladás költsége a vevőt terheli (888. sz.). A teljesités helyén kívül történt eladás csak akkor nem kifogásolható, ha ott az ára feltehetőleg jobban volt értékesíthető (888. sz.). Értékpapír szabad kézből csak akkor íidható el. ha a másik fél az eladásról nyomban értesítteti (889. sz.). Hogy melyik közjegyző járjon el, arról a törvény nem szól, csak hiteles személy közbenjötte kell (890. sz.). Nem megrendelésszerü áru szállítása esetében vevő az egész ügyletre elállhat, ha az áru oszthatatlan (891., 895. sz.) A termelő, aki nem kereskedő, nem köteles arra, hogy mástól való vétel utján teljesítsen (894. sz.). A minőségi hiány miatti kereset elévülésére megszabott 6 heti idő a hiányok megállapítására szükséges idő leteltétől számítandó (848. sz.); ha az eladó az áru minőségéért pl. két évre jótállást vállalt, a két éven belül talált minőségi hiányra alapított kereseti joga innét számított hat hó alatt évül el (899.). Nem alkalmazható a hat havi elévülés akkor, ha az eladó a vevő kifogását elfogadta (892. sz)), valamint akkor sem, ha az eladó egyáltalán nem szerződésszerű, hanem más árut küldött, mint amit a vevő megrendelt (897. sz.). A kártérítési kői élességet a jóhiszeműség sem zárja ki (897. sz.). Előleges szemle költsége nem a kártérítéshez, hanem a perköltséghez számit. Az eladó az átvétellel és fizetéssel késedelmes vevőtől — eladás (347. §.) nélkül — nem követelhet elvont hasz-