Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Magánjog. XXXIII Kölcsönt abban az értékben kell visszafizetni, amelyben adták: buzaértékben (651. sz.), a kapott készpénzkölcsönnel azonos minőségű és értékű készpénzben (655. sz.), a kölcsönadott valutában (656. sz.). Kölcsön átértékelésének nincs helye (653., 657., sz.), vétkes késedelem (654., 655., 659. sz.) vagy külön kikötés (658. sz.) esetét kivéve. Egy határozat (652. sz.) a zsákkölcsönvevő felelősségéről szól. Letét szabályai közül: dollárletétet dollárban kell kiadni (661. sz.); a bankbizományost nem terheli a kiadás kötelezettsége, ha az órtékpapirokat rendőri intézkedés alapján bűnügyi letétbe tette (662. sz.): a beraktározó csak elvállalása alapján köteles az ingókat Uiz ellen biztositani. (663. sz.) Vétel ingatlanra érvényes akkor is, ha a vételárfizetési határidőt, valamint az eredeti határidő megváltoztatását nem is foglalták okiratba (664. sz.), viszont az Írásbeli alak hiányát részteljesítés nem pótolja s ily hiány miatti érvénytelenséget akkor is figyelembe kell venni, ha a felek a jogügyletet érvényesnek ismerték el. (665. sz.) A vevő mindaddig nem követelhet teljesitést, mig a vételárfizetésre vonatkozó szerződéses kötelezettségét nem teljesítette (668. sz.), viszont nem köteles addig fizetni, mig szerződés szerint tehermentesített ingatlant birtokába nem kap. (666. sz.) Ha több eladó jogosult a vételárra, egyik sem jogosított és köteles a teljes vételárhátralék kielégítéseként letett összeget a saját követelésének kielégítésére igénybevenni. (668. sz.) Vételárhátralék, vételárelőleg átértékeléséről szólanak a 669—680. sz. határozatok. Ha a vevő a telekkönyvi tulajdont már megszerezte, a vevő fizetési késedelme — külön kikötés nélkül — nem ad jogot a szerződéstől elállásra. (681. sz.) Az eladónak a jogért s az állat hibájáért való szavatosságáról szól a 685. és a 686. sz. határozat. Opciót engedő í'él kérheti annak birói megállapítását, hogy a jogosult fél ezt a jogát megfelelő időben gyakorolja. (687. sz.) Ajándékozás egyoldalú ígérete indokolás nélkül visszavonható (690. sz.); durva hálátlanság miatt megtámadható az átruházás, ha az átruházott érték az ellenszolgáltatást meghaladja (691. sz.); a birtokbahelyezett megajándékozott védelemben részesül az ellen, aki az ingatlant utóbb ajándéüul telekkönyvi tulajdonba kapta, ha ez a korábbi ajándékról tudhatott. (689- sz.) Haszonbérlet jogellenes elvonása miatt nem jár a tiszta hozadékkal felérő teljes kártérítés, hanem csak az a bérkülönbözet amennyivel egy másik haszonbérlet az elvontnál többe került volna (693. sz.); vitézi telekként felajánlás elfogadása alapján a haszonbérletet akkor is fel lehet mondani, ha a telekkönyvbe be ran jegyezve. (694. sz.) A munkaviszony általános szabálya, hogy ingyen munkát senki sem köteles teljesíteni (696., 699. sz.), de házasságon kivüli Térfy: Döntvénytár 1926 III