Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Mezőtendőri kihágás. 297 bizonyos tekintetben a kérdéses ügyet a közgyűlési tárgyalásra elő is késziti és annak tárgyalását könnyebbé teszi. Az a körülmény, hogy az elöljárók és képviselőtestületi tagok egymás közötti megbeszélésén egy-két illetéktelen egyén is részt vett, nem változtat a fentebb kifejezetteken, mert az a falusi élet közvetlenségében egész természetes, s az meg sem akadályozható. (3363/1925. kih. sz.) 442. 1912:LXIII. t.=c. 10. §. Nem követ el kihágást az, aki a baptista, mint törvényesen elismert vallásfelekezetnek áhitatos összejövetelein résztvesz. B. M. Az iratokból kétségtelenül megállapitottam azt, hogy a kérdéses összejövetel nem volt más, mint a baptista hitfelekezetnek áhitatos összejövetele, amelynek tárgyát a szokásos vallásgyakorlatokon kivül más tárgy nem képezte. Minthogy pedig ezen törvényesen elismert vallásfelekezet istentiszteletét szabadon gyakorolhatja, a kérdéses összejövetel hatósági engedélyezést nem igényelt. Nem változtat ezen megállapitáson az a körülmény sem, hogy az összejövetelen más vallású hallgatóság is megjelent, mert az, hogy egy vallásfelekezet összejöveteleiről a nyilvánosságot nem zárja ki, egyedül magára a vallásfelekezetre tartozó kérdést képez. (4348/1925. B. M. sz.) Mezőrendőri kihágások. 443. 1894:XII. t.sc. 93. & a)., Btk. 344. §. Nem mezőrend, őri kihágás, hanem rablás a cselekmény, ha a termény elvé* tele a birtokos vagy birlaló, illetőleg más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal, vagy fenyegetéssel történik (Btk. 344. §.) és illetőleg, ha a tetten kapott tolvaj a lopás véghezvitele avagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használt. (Btk. 345. §.) K. Mem minősithető a vádlott cselekménye az 1894. XII. t.-c. 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágásnak, amennyiben ez a törvényhely kizárólag csak a lopásnak (Btk. 333. §.) egy kivételesen enyhe esetéről szól. így tehát — a törvény világos rendelkezése szerint — csak akkor nyerhet alkalmazást, amikor a tettes az idegen ingó dolgot az 1894 :XII. t.-c. 93. §-a a) pontjában körülirt helyről és körülmények között, a birtokos vagy birlaló beleegyezése nélkül veszi el. De nem alkalmazható ez a törvényhely akkor, amikor az elvétel nem ilyen módon, hanem a birtokos vagy birlaló, illetőleg más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal, vagy fenyegetéssel történik (Btk. 344, §.) és illetőleg, ha a tetten kapott