Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XXIV Összefoglaló ismertetés. csikarása végett kényszereszköz alkalmazása hivatali hatalommal visszaélés büntette. (388. sz.) A hatósági közeg elleni erőszak fényálladéki eleme csak az, hogy hatáskörébe tartozó ügyben járjon el, de mind megbízatása jogszerűségének kétségessége, mind eljárásának szabálytalansága közömbös. (389. sz.) A bűntettre szabott mellékbüntetést (Hv. 13. %.) korrekcionalizáció esetében is a vétségre is ki kell szabni, de csak a vétségre megszabott tartamban. (340. sz.) A rágalmazás elkövetési cselekedete a tényállítás, ezen nem változtat az, hogy a vádlott az állított tényt mástól hallotta (393. sz.), hogy a tényt csak mint valószínűséget állította (395. sz.), hogy a tényállítást tartalmazó levelet bizalmasnak és nem a nyilvánosság elé valónak szánta. (392. sz.) Nem rágalmazás az az állítás, hogy a képviselőjelölt nem fizette ki korteseit (394. sz.), de :rágalmazás az az állítás, hogy a csendőrök házkutatáskor részegen jártak el (395. sz.), hogy a hivatalnok intézkedése ötletszerű. (471. sz.) Ha a rágalmazó állítást nem más előtt, hanem csak a sértettel szemben teszik, a cselekmény nem rágalmazás, hanem becsületsértés. (399. sz.) Becsületsértés rendjelszalagtól nyilvános helyen erőszakkal megfosztás- (398. sz.) Ha rágalmazó állítást és becsületsértő kifejezést egy sajtóközleményben használnak, rágalmazásba elvadó cselekményegység létesül. (396. sz.) Ha a rágalmazó tényállítást nem együtt lévő több személy előtt teszik, annyi külön rágalmazás vétségét követi el a tetes, ahányszor más-más egyén előtt a tényt állította. (397. sz.) Felhatalmazás megadására hivatott: törvényszéki állandó hites szakértő tekintetében az igazságügyminiszter (400. sz.), a szolgálati ág megváltozása esetében a szolgálat rágalmazással érintett ágának felettes hatósága (401. sz.), a kabinetiroda főnöke tekintetében maga a sértett, (402. sz.) A valóság bizonyítása kérdésében csak az itélőbiróság határozhat. (403. sz.) A tárgyaláson tett tényállítás esetére biztosított mentesség csak az ügyféllel szemben áll, de nem terjed ki a bíróra; e mentesség alkalmazásának feltételeit csak tárgyaláson lehet megállapítani, az eljárás megindítását e címen nem lehet megtagadni. (404. sz.) A sértett jogellenes viselkedése alapján történő felmentésnek nem kelléke a rögtönösség (nyomban bekövetkező sértés). (405., 406. sz.) Nyomban viszonzott sértés esetében felmentéshez szükséges, hogy mind a két fél bűnössége meg legyen állapítva. (407. sz.) Hitelrontás nem sajtóvétség (408. sz.), nem állapitható meg, ha a vádlott a panaszolt nyilatkozatot tudakozódásra kötelességszerűen tette (409. sz.); a hitelrontó tény valótlanságát hivatalból keli bizonyítani. (410. sz.) A sajtójog körében: Nem időszaki lap az oly sajtótermék, amely csak egyetlenegy alkalommal jelent meg, még akkor sem, ha csak lenyomata havonkint legalább egyszer megjelenő lap egyik részének. (411. sz.) A helyreigazító nyilatkozat tartalmát hatá-