Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

202 Btk. 171—174. §§. védelmének tárgya a törvény és a törvénykezés iránti tiszte* let, amely a feldicséréssel jogerős elitélés nélkül és előtt is megsérthető. Mégis elitélés, különösen pedig még elsőbirói elitélés előtt csak kivételesen s oly esetben alkalmazható ez a §., ha az eset összes körülményeiből nyilvánvaló, hogy a vádlott szembehelyezkedve a törvénytisztelettel, valóban bűncselekményt s bűntettest akart feldicsérni. K. A bűntett és büntevő feldicsérésének vétségére vonatkozólag a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz alapos. Az alsóbiróságok álláspontja szerint a vádlott cikkében Z. Z.-t azért dicsérte föl, mert ő a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen vétséget követett el (1921:111. t.-c. 7. §. első bek.). Ilyen feldicsérés azonban a cikkben nem foglaltatik. Z. Z. akkor, midőn a A^ádlott szóban forgó cikkét megirta s mikor ez megjelent, még elsőbiróilag sem volt elitélve, hanem csupán a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett büntettél (1921:111. t.-c. 7. §. 2. bek.) és kormányzósértés vétségével vádoltan állott a kir. törvényszék előtt. Igaz ugyan, hogy a vádlott az ő cikkében a vádlott védelmére kel s megemliti, hogy ő európai nevü, köztisztteletben álló, nemzetközi értékű publicista, aki csak azért került a vádlottak padjára, mert a bécsi magyar emigráció sajtójában az u. n. kurzus alatt itthon történt való eseményeket irt meg, ez által azonban még nem dicsérte fel, sem nyilvánosan ki nem tüntette Z. Z.-t. Nincs jogszabály, amely tilalmat állítana az ellen, hogy valaki sajtóban vagy egyébként nyilvánosan védelmére keljen a vádolt, de még el sem itélt személynek, feltéve, hogy őket nem dicséri fel s nem tünteti ki azért, mert valamely bűncselekményt elkövettek. Igaz ugyan, hogy a Btk. 174. §-a alkalmazhatásának nem feltétele az, hogy a feldicsért, vagy kitüntetett egyén azon bizonyos bűncselekmény miatt már el legyen itélve, mert e szakasz védelmének tárgya a törvény és a törvénykezés iránti tisztelet, amely a feldicséréssel jogerős elitélés nélkül és előtt is megsérthető, még sem állapitható meg azonban ez a vétség akkor, ha pl. a jogerős itélet a vádlottat bűncselekmény hiányában felmenti. Elitélés, különösen pedig még elsőbirói elitélés előtt tehát csak kivételesen s oly esetben alkalmazható ez a szakasz, ha az eset öszszes körülményeiből nyilvánvaló, hogy a vádlott szembehelyezkedve a törvénytisztelettel, valóban bűncselekményt s bűntettest akart feldicsérni. , A vádlott cikkében azonban nem foglaltatik Z. Z.-ra nézve feldicsérés, kitüntetés azért, mert ő elkövette a vádbeli cselekményt, hanem csak annak vitatása, hogy ő valót irt, tehát bűncselekményt nem követett el s ennek folytán helytelenítése annak, hogy a vád-