Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Magáninditvány. Btk. 116. §. 189 vei a nevezett vádlottal szemben az eljárást megszüntette, nig 1925. évi január hó 10. napján B. 1548/1924—.9. szám alatt hozott ítéletével N. I. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 100.000 K pénzbüntetésre itélte. A veszprémi kir. törvényszék N. I. vádlott és védőjének fellebbezése folytán 1925. évi március hó 21. napján Bf. 336/1925—11. sz. alatt hozott Ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. c) pontjában megjelölt semmisségi okokból megsemmisítette és N. I. vádlottat a Bp. 326. 4. pontaj alapján felmentette azzal az indokolással, hogy miután a sértett a L. L. ellen emelt vádját visszavonta, a Btk. 116. §-a értelmében a N. I. ellen indított eljárást is meg kellett volna szüntetni. II. A kir. törvényszéknek ez az ítélete — amely nyomban jogerőre emelkedett — törvénysértő. A kir. törvényszék ugyanis a vádelejtés fogalmát összetéveszti a magáninditvány fogalmával. A magáninditvány ugyanis a Btk. 115. és 116. §-ai értelmében oszthatlan s ennek folytán az esetben, ha a bűncselekményben többen működtek közre: a magáninditványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ha azonban a vád visszavonásának oka nem a megbocsátás, hanem az, hogy a terheltek egyike nem követte el a bűncselekményt vagy az ellenében nem bizonyítható, akkor ez nem tekinthető magáninditvány visszavonásának, hanem vádelejtésnek, amely a vádelv oszthatóságának elvéből kifolyólag nem jár a Btk. 116. §-ában jelzett hatállyal. Minthogy pedig jelen esetben a sértett azért vonta vissza a vádját L. L.-val szemben, mert ennek perbehivása „téves információn alapult", vagyis, mert ezt a terheltet nem tekintette a vádbeli cselekményben tettestárs vagy részesként közreműködőnek (Btk. 116. ami egyébként az eljárás adataiból is kitűnik, a sértettnek ez a nyilatkozata nem a magáninditvány visszavonásának, hanem vádelejtésnek volt tekintendő s következőleg a Btk. 116. §-a alkalmazásának nem volt helye. (B. H. T. IV. kötet, 332. hat. és B. I. 4116,924. sz. jogegys. hat.) (1925. dec. 4. B. I. 6170 925. sz. jogegys. határozat.) A királynak, a királyi ház tagjainak, a kormányzónak megs sértése. (Btk. 139—141. &ai. 1913:XXXIV. t.íC.) 330. 1913:XXXIV. t.=c. 2. §. Bv. 22., 23. Királysértés miatt büntetendő az, aki a trónjától megfosztott király ellen, avagy a meghalt királyok emléke ellen az ő törvényes uralkodás suk idejével és tényeivel vonatkozásban a detronizáló tÖr= vény hatálybalépése után követ el olyan cselekményt, mely