Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

186 Büntetőjog. tezett, de már július 11. napján délután megjelent számában tétetett közzé, főmagánvádló pedig 1923. évi október hó 11. napján tette meg följelentését Helyes az alsóbiróságoknak az a jogi álláspontja, hogy amennyiben a főmagánvádló a közzététel napján szerzett tudomást a vád tárgyává tett közleményről, akkor a Btk. 112. §-ában a magáninditvány előterjesztésére megszabott 3 hó jelen esetben 1923. évi október hó 10. napján már lejárt s igy az október 11-én beadott feljelentésben előterjesztett magáninditvány egy nappal elkésett. Amint ugyanis ezt már a kir. Kúria a jogegység érdekében hozott 938/1905. számú határozatában (B. H. T. 1. kötet 23. szám) is kimondotta: a Btk.-ben megállapitott határidők kezdő és végső pontjának meghatározásánál nem a Bp.-nek szabályai, s igy különösen annak 11. §-a, hanem a Btk.-nek szabályai irányadók, a Btk. 3. §-a szerint pedig e törvény alkalmazásánál a hónap a közönséges naptár szerint számitandó s ennek folytán az 1923 július 11. napjától számitandó 3 havi határidő a 3. hó utolsó napján, tehát 1923 október 10. napján már lejárt. Mindez azonban csak abban az esetben áll, ha a főmagánvádló a közzététel napján szerzett tudomást a vád tárgyává tett közleményről. Az alsóbiróságok Ítéletei szerint a főmagánvádló nem mutatta ki azt, hogy ő csak néhány nappal később tudta meg a nyomtatvány tartalmát s ennek folytán az a vélelem alkalmazandó, hogy a sértett fél, ha a nyomtatvány megjelenése helyén lakik, már a határidő kezdete erre a napra esik. A kir. Kúria kijelenti, hogy a birói gyakorlat ilyen vélelmet nem ismer, hanem ellenkezőleg, a birói gyakorlat szerint az e tekintetben felmerült kétely vagy vita esetében mindig külön ténymegállapítás tárgya az, hogy a sértett mikor értesült valamely lapban foglalt közleményről. Jelen esetben a főmagánvádló már a vizsgálat során beadott kérvényében (14. n. szám) bejelentette azt, hogy ő a M. H.-ot nem járatja s a szobanforgó cikkről csak ennek megjelenése után néhány nappal — ismerősei utján — szerzett tudomást; a vádtanács ez alapon a vádlottnak a magáninditvány elkésettségére alapított kifogását el is utasitotta. A kir. törvényszék előtt megtartott tárgyaláson a főmagánvádló képviselője megismételte a fenti bejelentést, a kir. törvényszék azonban a főmagánvádlót meg sem hallgatva hozta meg Ítéletét, amely ellen beadott fellebbezésében a főmagánvádló újból hangoztatja, hogy a vádbeli közleményről csak a lap megjelenése után néhány nappal értesült. Minthogy a Bp. 192. §-a értelmében tanuként kihallgatható