Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Eljárás kizárása. Btk. 106. §. 181 ez a jogerős végzése törvénysértő, mert ellenkezik a 76. számú teljesülési határozatban kifejezésre jutott azzal a jogelvvel, hogy a biróság a kir. ügyész inditványára csupán az elévülés megszakítása céljából nem ismételheti meg a körözés elrendelését. A koronaügyész álláspontja szerint ezen jogelvből kifolyólag az elévülés folyamatát csak megfelelő uj adattal támogatott kérelemre hozott uj birói intézkedés szakithatja félbe, a vizsgálóbirónak szóban forgó, a rendőrséghez intézett megkeresése azonban ilyen intézkedésnek nem tekinthető. Minthogy pedig ehhez képest jelen ügyben az elévülés már bekövetkezett, a koronaügyész a törvénysértés megállapítását és az eljárásnak a Btk. 106. ^-a alapján megszüntetését indítványozza. III. A perorvoslat alaptalan. A m. kir. Kúriának még a Bp. életbeléptetése előtt: 1898. április hó 29-én hozott 76. számú teljes ülési határozatában kifejezésre jutó azt a jogelvet, hogy a kir. ügyész inditványára a biróság csupán az elévülés megszakítása céljából nem ismételheti a körözés elrendelését, a jogegységi tanács az azóta követett állandó birói gyakorlatnak megfelelően alkalmazandónak tartja a Bp. 472. Vában szabályozott nyomozólevélre is. Nem tartja tehát a jegegységi tanács sem a Btk., sem a Bp. szellemével megegyeztethetőnek azt, hogy a biróság az elévülésnek, tehát a terhelt javára a törvényben biztosított lehetőségeknek bekövetkezését a nyomozólevél kibocsátásának megismétlése által megakadályozza és meghiúsítsa. Ez annál kevésbbé volna indokolt, mert a nyomozólevelet kibocsátó hatósági határozat mindaddig megtartja joghatályát, amíg az illetékes biróság annak visszavonását el nem rendeli. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirájának 1924. évi március hó 7-én tett intézkedése azonban nem volt a nyomozólevél kibocsátásának megismétlése. Ezt az intézkedést egy nóvum tette indokolttá, sőt szükségessé. Dr. M. M. vádlott ugyanis az iratokból kitünőleg még 1913-ban egy más ügyben 8 hónapi börtönre történt jogerős elitéltetése miatt Amerikába szökött s azóta ott tartózkodik. A hatóságoknak ezzel a tudomásával szemben a terhelt tartózkodó helyére nézve uj körülmény merült fel a terhelt védője által a budapesti kir. ügyészséghez intézett kérvény folytán, amely kérvényhez egy Budapesten 1923. július 6-án kelt és a terhelt aláírásával ellátott meghatalmazás volt csatolva. Ez a meghatalmazás nyomatékos gyanuokot szolgáltatott arra, hogy a nyomozólevéllel üldözött terhelt időközben Budapestre visszatért s itt lappang. Amikor tehát a vizsgálóbíró — a kir. ügyészség inditványára — megkereste a rendőrséget, hogy állapítsa meg, vájjon dr. M. M.