Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Közigazgatási bírósági hatáskör. 157 felvetett vitás kéndésnek elbírálására a Közigazgatási Biróság szintén nem hivatott. Minthogy pedig nemleges hatásköri összeütközés esete a rendes biróság és a Közigazgatási Bíróság között az 1907 :LXI. t.-c. 7. §-ának 1. pontja értelmében csak akkor merül fel, ha mind a rendes biróság, mind a Közigazgatási Biróság a hatáskörüket olyan ügyben tagadják meg, amely egyiküknek a hatáskörébe tartozik; minthogy továbbá a jelen ügy a kifejtettek értelmében sem a rendes biróságnak, sem a Közigazgatási Bíróságnak nem tartozik a hatáskörébe; mindezeknél fogva, tekintettel az 1907 :LXI. t.-c. 19. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésre, azt kellett kimondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1925. nov. 16. Hb. 9. sz.) 302. 1923:XXXV. t.*c. 1., 3. §, A m. kir. állami vasgyár* nak alkalmazottja nem közszolgálati alkalmazott, mihez* képest rendes biróság hatáskörébe tartozik ily alkalmazott* nak járandóság iránti követelése, ha követelését nem az 5300'1924. M. E. vagy a 6307'1923. M. E. számú rendeleteken alapuló járandóságokra, hanem az 1924:IV. törvénycikkel az állami vasgyárak alkalmazottaira is kiterjesztett 1923: XXXV. törvénycikknek arra a rendelkezésére alapit ja, amely szerint hadiözvegy alkalmazott csak a saját kérel* mére bocsájtható el (1923:XXXV. t.*c. 1. §. végbekezdése), valamint arra a rendelkezésére, amely szerint a szolgálatból létszámapasztás cimén elbocsájtott olyan alkalmazott ré* szére is, aki rendszeres fizetésben nem részesült, végkielégi* tés jár (1923:XXXV. t.*c. 3. §.). (1925. okt. 12. Hb. 15. sz.) 303. 1912:LXV. t.*c. 120. §. Szolgálatban álló tisztviselő hadiéveinek a nyugdij szempontjából való beszámitása iránt a közigazgatási biróság csak a nyugdíjazás kérdésével kap* csolatban hivatott határozni. Kb. A m. kir. közigazgatási biróság valamely szolgálati időnek nyugdij szempontjából való beszámitása kérdésében — törvényadta hatáskörében — csak akkor hivatott határozni, amikor a nyugdíjazásnak trövényes előfeltételei már beállottak és a nyugdij esedékessé vált. Panaszos azonban ezidőszerint még tényleges szolgálatban áll; nyugdíjazását nem kérte s az hivatlból rendeltetett el. Ekként az a kérdés, hogy a panaszos nyugdíjaztatása esetén hadiévek beszámításához törvényes igénnyel bir-e, még időelőtti lévén: a biróság a panaszt érdemi bírálat alá nem vehette és azt visszautasította. (2320/1924. K. sz.)