Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Munkásbiztositási bírósági hatáskör. 149 ügybiróságnak hatáskörét az azt rendező jogszabályok kivételes természeténél fogva szorosan kell értelmezni, minthogy továbbá a szoros törvényértelmezésnek az felel meg, hogy az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosítandó gazdasági alkalmazottak az 1907:XIX. törvénycikk hatálya alá és az általuk vagy hozzátartozóik által a munkaadó ellen támasztott kártalanítási igények az 1921:XXXI. törvénycikkel szervezett munkásbiztositási biróságok hatáskörébe nem tartoznak; minthogy végül a szóbanlévő igénynek elbírálását az Országos Gazdasági Munkáspénztárról rendelkező 1900:XVL, 1902:XIV., 1912:VIII. és 1913:XX. törvénycikkek vagy egyéb ujabb törvényes jogszabály sem utalják közigazgatási hatóságnak vagy külön ügybiróságnak a hatáskörébe; sőt az 1900:XVI. t.-c. 14. §-ának harmadik bekezdése a biztosított vagy hozzátartozója részéről a munkaadó ellen magánjogi alapon támasztható kártérítéshez való jogot kifejezetten és minden megszorítás nélkül fenntartotta: mindezeknél fogva a kereseti követelésnek, mnit az általános magánjogi szabályok alapján az objektív felelősség körébe tartozónak látszó vagyonjogi igénynek, hatásköri hovátartozóságát a rendelkező rész értelmében kellett elbírálni. (Hb. 1925. dec. 14. Hb. 49. sz.) 293. 1921:XXXI. t.sC. 10. §., Bp. 378. §. Munkásbiztosi* tási kihágási ügyben hozott törvényszéki végzés felülbirá* lása rendes biróság hatáskörébe tartozik. Hb. Munkásbiztositási kihágás elbírálása akár a rendes biróság, akár a munkásbiztositási biróság részéről történjék is, a perorvoslat elbírálására vonatkozó hatáskör kérdését mindenképen a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. törvénycikk (Bp.) rendelkezései alapján kell elbírálni. A Bp. 378. §-ának harmadik bekezdése értelmében a kir. törvényszék végzéseit a kir. Ítélőtábla bírálja fölül, s kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában ez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha a végzést hozó kir. törvényszék törvényes hatáskör hiányában határozott vagy ha a törvény szerint felfolyamodás bejelentésének nem lett volna helye; már pedig a Bp. 378. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéssel szemben sem az 1921:XXXI. törvénycikk, sem más ujabb jogforrás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely munkásbiztositási kihágási ügyben a kir. törvényszéknek, mint rendes bíróságnak, hatásköre túllépésével másodfokban hozott érdemleges végzésének felülvizsgálatát akár a Munkásbiztositási Felsőbíróságnak, akár a rendes bíróságon kívül más bíróságnak a hatáskörébe utalná; mihezképest munkásbiztositási kihágási ügyben hozott törvényszéki végzés felülbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (1925. dec. 14. Hb. 51. sz.)