Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Munkásbiztositási bírósági hatáskör. 147 támasztható kártérítéshez való jogot is kifejezetten és minden korlátozás nélkül fenntartotta. Az 1913 :XX. törvénycikk az 1900 :XVI. törvénycikk által szervezett Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztáré Országos Gazdasági Munkáspénztárrá alakitotta át s ez utóbbi e néven áll fenn és működik ma is. A munkásbiztositási bíráskodásról alkotott 1921:XXXL törvénycikk a munkásbiztositási vitás ügyek elbírálására vonatkozóan az 1907:XIX. törvénycikk által létesített szervezetet és hatásköri rendszert lényegesen átalakította. Az előbb említett törvény ugyanis az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárt helyi szerveivel (a kerületi munkásbiztositó pénztárakkal), továbbá a Ferenc József kereskedelmi kórház betegápoló egylet magánegyesületi betegsegélyző pénztárral, a bányabetegsegélyzö pénztárakkal vagy társládákkal és a dohánygyári betegsegélyző pénztárakkal egyetemben az 1907:XIX. törvénycikkben szabályozott biztosítási ügyekből felmerülő vitás kérdésekben egységes külön ügybiróság, tudniillik a rendes bíróságok szervezetétől különválasztott munkásbiztositási bíróságok, végsőfokban a m. kir. Munkásbiztositási Felsőbíróság alá rendelte. Az 1900: XVI. és az 1913:XX. törvénycikkekkel szervezett Országos Gazdasági Munkáspénztár eddigi szervezetét azonban, valamint az 1900:XVI. t-c. fentidézett 14. és 15. §-aiban biztosított rendes bírói utat az 1921:XXXI. törvénycikk is érintetlenül hagyta. A munkásbiztositási bíróságok hatáskörét rászletesen az 1921: XXXI. t.-c. 11—17. §-ai szabályozzák. A 14. és 17. §-ok közigazgatási peres eljárásokról, amelyeknek részletszabályait a 44.200/1921. I. M. számú rendelet 36—43. §-ai tartalmazzák, a 16. §. pedig büntetőügyekről rendelkezvén, a munkásbiztositási polgári peres ügyekre nézve rendezik a hatáskört, amelyeknél a jogviszonynak egyik alanya az Országos Munkásbiztositó Pénztár vagy valamelyik helyi szerve, vagy a törvény 27. §-ában ezeken felül említett háromféle pénztár (t. i. a Ferenc József kereskedelmi kórház betegápoló egylet magánegyesületi betegsegélyző pénztár, a bányabetegsegélyző pénztárak és a dohánygyári betegsegélyző pénztárak) bármelyike. Végül a 15. a munkásbiztositási bíróságok hatáskörébe utalja azokat a pereket, amelyeknek tárgya egyfelől az alkalmazott, másfelől munkaadója között: 1. pénztárnak járó bérfizetés (járulék és dij); 2. a pénztár által nyújtott betegségi segélyt illetőleg baleseti kártalanítást meghaladó kártérítési igény; 3. a balesetbiztosítás hatálya alól az 1907 :XIX. t.-c. 10. §-a alapján kivont alkalmazottak baleseti kártalanítási igénye; 4. a munkaadó által kiszolgáltatandó betegségi segély. A jelen esetben a felperes, aki a diósgyőri m. kir. vas- és 10*