Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

142 Hatásköri ügyek. át. Ha ellenben a kir. járásbíróság már tárgyalást tartott, az ügyet a közigazgatási hatósághoz, mint nálánál kisebb ha* táskörü — rendőri — büntető birósághoz, többé át nem teheti, hanem köteles szélesebb hatáskörénél fogva abban tovább eljárni, jóllehet a vád tárgyává tett cselekményt közigazgatási hatáskörbe tartozó kihágásnak tartja. (Hb. 1926. ápr. 19. Hb. 36. sz.) Hatóság megsértése. 288. Kbtk. 46. §. Közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás az ellen, aki közigazgatási hatósággal szemben ily hatósághoz intézett beadványában olyan kifejezéseket hasz? nál, amelyek a hatóságra nézve sértők és illetlenek ugyan, de a hatóság képviselőjét egyéni becsületében megbecstele? nitő, lealacsonyító vagy megszégyenítő jellegük nincs. III. A kecskeméti vadásztársasággal szemben folyamatba tett vizsgálati ügyben Kecskemét th. városi polgármesterének véghatározata ellen dr. K. J. részéről előterjesztett panasziratban nincsenek olyan tényállitások, amelyek valóságuk esetén a polgármester ellen akár bűnvádi, akár fegyelmi eljárás megindítására alapul szolgálhatnának vagy őt közmegvetésnek tennék ki. De a panasziratban használt kifejezéseknek (kis határozatocska, lehetetlen, elképzelhetetlenül logikátlan és jogásziatlan indokolás stb.) — ámbár a tárgyilagos kritika határát túllépik és sértők s illetlenek ugyan, — olyan értelem sem tulaj donitbató, mintha azok a polgármestert emberi méltóságában célozták volna megbecsteleniteni, lealacsonyitani vagy megszégyeniteni. Minthogy pedig ilyen körülmények között a rendes birsóág hatáskörének megalapozására alkalmas vétség fennforgásáról a jelen esetben nem lehet szó, még pedig annál kevésbbé, mert maga a sértettként szereplő polgármester sem rágalmazás vagy becsületsértés vagy hatóság előtti rágalmazás vétsége cimén tette a feljelentést, sőt a másodfokú rendőri büntető biróság határozatában foglalt ily érletmü minősités ellen fellebbvitellel is élt; minthogy továbbá annak a cselekménye, aki valamely hatósághoz intézett beadványában olyan kifejezéseket használ, amelyek a hatóságra nézve sértők és illetlenek ugyan, de a hatóság képviselőjét egyéni becsületében megbecstelenitő, lealacsonyitó vagy megszégyenítő jellegük nincs, a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladéki ismérveit látszik kimeriteni; minthogy végül az 1897:XXXIV. t.-c. 19. §-ának 2. pontja és ezzel összhangban a 2466/1885. B. M. számú körrendelet a Kbtk. 46.