Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

130 Hatásköri ügyek. Ehhezképest a hatásköri bíróság visszautasítja a hatás* köri összeütközési bejelentést, ha a hatásköri összeütkö* zési esetként bejelentett ügyben eddig csupán a közigazga* tási hatóság határozott érdemben, a rendes bíróság részéről ellenben sem az ügy érdemét elbiiáló határozat, sem a hatás* kört az ügyre kifejezetten külön megállapító határozat nincs. (Hb. 1926. febr. 22. 1925. Hb. 59. sz.) 262. 1907:LXI. t.sc. 7. §. Nemleges hatásköri összütközés esete a Közigazgatási Bíróság és a közigazgatási hatóság között az 1907:LXI. t.íC. 7. §*ának 1. pontja értelmében csu* pán akkor áll elő, ha e hatóságok az eljárást olyan ügyben tagadják meg, amely egyikük hatáskörébe tartozik; mihez? képest nincs hatásköri összeütközés, ha az ügy sem a Köz* igazgatási Bíróságnak, sem a közigazgatási hatóságnak ha? táskörébe nem tartozik, a rendes bíróság pedig, amely elé az ügy tartozik, az ügyben nem határozott, mert a fél hozzá nem fordult. (Hb. 1925. okt. 12. Hb. 16. és 1926. nov. 16. Hb. 9. szám, 1. alább 286. és 301. sorsz. a.) 262/a. 1907. t.*c. LXI. t.*c. 7. §. Az 1907:LXI. t.*c. 7. §*ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt tiltó rendelkezés, amely a bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után a hatáskör kérdésének felvetését még a Hatásköri Bíróság előtt is kizárja, csupán a rendes bíróság és a Közigazgatási Bíróság, valamint az 1921:XXXI. törvénycikkel szervezett munkásbiztositási bíróság (Munkásbiztositási Felsőbíróság) jogerős érdemi határozatára szorítkozik. (Hb. 1925. nov. 16 Hb. 39. sz.) Ügy azonosság. 263. 1907:LXI. t.*c. 7. §. A rendes bíróság érdemi ítéleté* nek jogerőre emelkedése után az azzal eldöntött ügyben a hatáskör kérdése többé fel nem vethető, vagyis hatásköri összeütközés sem létesíthető. E törvényes rendelkezés alkalmazhatóságát nem érinti az, hogy a rendes bíróság az ügyben eddig csupán a köve* telés jogalapjának kérdését s ezt is csak részben döntötte el, ellenben az összegszerűség kérdésében érdemi határoza* tot még egyáltalán nem hozott. Arra ugyanis, hogy valamely követelés alapja és mennyisége szerint szorosan összefüggő s csupán a pertagozás szempontjából elkülöníthető jogvita hatásköri szempontból is szétválasztható legyen, jelesül az alap szempontjából rendes birói uton immár jogerősen el* birált követelés akár részben az alap szempontjából is, akár