Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Pénzügyi jog. XV mentes kertészeti foglalkozásnak (36. sz.), továbbá a kereseti adó alól mentes közönséges napszámos munkának (37. sz.); útbaigazítást ad az alkalmazottnak adott rendkívüli segélynek, beszerzési segélynek, kedvezményes áron juttatott élelmezési cikkek megváltási árának adó alá vonására nézve (38—40. sz.); adókötelesnek jelenti ki az albérletből származó jövedelmet (34. sz.), a lelkésztől haszonélvezett föld jövedelmét (35. sz.), ellenben a tömeggondnoki dijat, mint az ügyvédi tevékenység körébe tartozó keresetet, külön megadóztatás alól mentesiti. (41. sz.) A földadó körében az árvízkár miatt kért adóelengedésről szól a 43. sz. határozat. A házadó körében hozott egyes határozatok adókötelesnek nyilvánítják a lakásnak épült és alkalmas épületet akkor is, ha más célra használják (44. sz.), a patakmalom épületét, az árvédelmi társulati őrök lakását, a szatócsüzlet raktárhelyiségét, az iskolában levő tanitói lakást, fuvarozótelepen levő épületet, az ispánlakást, községi kovács és kanász lakását, a munkáslakásokat, gazdasági kocsisnak más helységben levő lakását, az üzlethelyiséggé átalakított kapualjat, ellenben nem esik házadó alá gőzmalom, hatósági intézkedésre létesített munkásétkező s öltöző helyiség és gyári iroda, az állami alkalmazott természetbeni lakása, a bérösszegnek a közüzemi dijak megtérítésére szolgáló része. (44—67. sz.) A vagyonadó és jövedelemadó körében fennálló bizonyítási teherről szólnak e határozatok: nem lehet az egész bizonyítás terhét az adózóra hárítani, ő csak oly tényeket köteles bizonyítani, amelyek az ő jövedelmére s viszonyaira vonatkoznak, amely adatokra vonatkozó bizonyítékok pl. üzleti könyvek az ő birtokában vannak (79. sz.), az adófelszólamlási bizottság határozatával szemben felemelést indokoló adatokat a kincstárnak kell előterjesztenie (71. sz.); ha a fél a költséget vállalja, külföldi könyvvizsgálatot nem lehet mellőzni (80- sz.); nem lehet mellőzni az aggályosnak látszó bevallás adatait sem, hanem az aggályok eloszlatását kell megkísérelni, esetleg könyvvizsgálat utján (83. sz.), ellenben az adózónak az a puszta kijelentése, hogy jövedelme nem volt, a bevételek és kiadások előterjesztése nélkül nem számszerű vallomás. (82. sz.) Gyakorlatilag fontos kijelentések, hogy végrendelet alapján élvezett életjáradék tőkeértéke nem tárgya a vagyonadónak (71. sz.), jövedelemadó alól nem mentes kereskedelmi és iparkamarai tisztviselő illetménye (72. sz.), ellenben nem esik ily adó alá: befektetésül szolgáló részvények eladásából szerzett nyereség (73. sz.), szerzetes rendtagnak csupán természetbeni lakásból, ellátásból és kiadásmegtéritésből álló jövedelme (76. sz.); a feleség nem felel a férj adójáért, ha az adóalap csak a férj üzletének üzemi tőkéjéből és jövedelméből áll, (77. sz.)Egyik határozat (83. sz.) tüzetesen rendelkezik arról, hogy miképpen kell a gazda-