Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)
126 Pénzügyi jog 1888. évi IV. t.íC. 5*ában biztosított bélyeg? és illetékmentes* ség a vasút részére szükséges villanyáram szolgáltatása iránt valamely áramot termelő vállalattal kötött szerződésre ki ten terjed. (Kb. 14.949/1922. P. sz.) 253. 1912:XLVIII. t*c. 6. §., 1880:XXXI. t.*c. 5. §., 1888: IV. t.=c. Az államvasút a törvényben részére biztosított ille* tékmentességet törvényes hozzájárulás nélkül a vasút cél* jára alakítandó részvénytársaságra nem ruházhatja át. Kb. Az 1912 :XLVIII. t.-c. 6. §-ának első bekezdése az 1880: XXXI. t.-c. 5. §-ában és az 1888:IV- t.-c. 5. §-ában a helyi érdekű vasutak részére engedélyezett bélyeg- és illetékmentességet csak az Ogulin—Kuin irányában létesitendő államvasút részére, ugyanezen szakasz második bekezdése pedig arra a szerződsére biztosítja, amellyel a vállalkozó jogait és kötelezettségeit az e célra alakitandó részvénytársaságra átruházza, de nem biztositja az alakitandó részvénytársaság megalakulásával kapcsolatosan fizetendő társasági szerződés, illetőleg részvénykibocsátási illetékekre is. Az a körülmény, hogy az egyrészről a m. kir. államvasutak mint épittető és másrészről a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság, a magyar helyi érdekű vasút részvénytársaság és az Union Bank Bécsben, mint társvállalkozók között létrejött szerződés 16. §-ában kiköttetett, hogy a vállakozót ugyanaz a mentesség fcgja megilleni, amelyeket a helyi érdekű vasutaknak az 188Ü:XXX1. és 1888:IV. törvény biztosítanak s hogy a szerződésnek a 39. §. szerint alakitandó részvénytársaságra való átruházása esetén, a fent körülirt bélyeg- ós illetékmentesség ezen átruházásra is kiterjed és a fenti terjedelemben e jogutódot is megilleti, a íentidézett törvény rendelkezéseivel szemben figyelembe annál kevésbbé vehető, mert a vasút a törvényben részére biztositott mentességet törvényes hozzájárulás nélkül át nem ruházhatja, maga a törvény pedig kifejezettfen is csak magára az átruházást tartalmazó szerződésre, de nem a vállalkozók által alakitandó részvénytársaság megalakulásával kapcsolatosan fizetendő társasági szerződésre is biztosította. De nem lehetett a panasznak helyet adni különösen azért sem, mert az 1880:XXXI. t.-c. 5. §-a a helyi érdekű vasutak részére is a rószvénykibocsátási illeték tekintetében a mentességet csak az épitési, illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzésére biztositja, az adott esetben pedig a létesitendő Ogulin—Kuini államavsutnál ilyen tőkének részvénykibocsátás utján leendő beszerzéséről szó sem lehet, mert az 1912:LXVIII. t.-c. 1. és 3. §-ai szerint az Ogulin—Kuini államvasút államköltségen épitendő s az épitéshez szükséges összeget 97,50ü.00ü K-ban maga az állani bo csátja rendelkezésre. (8442/1924. P. sz.)