Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Öröklési, okirati illeték. 113 öröklési illeték. 215. 5003/1924. P. M. sz. r. 2. §. Az örökösödési illeték alapját tevő értéket pusztán a községi elöljáróságnak az adó* bizonylatra vezetett értékelése alapján megállapítani nem lehet. Kb. Az örökösödési illetéket az 1924. évi 5003/P. M. sz. rendelet 2. Váriak á-ik bekezdése alapján a hagyatéknak illetékkiszabás céljából történi bejelentése idejében meglévő közönséges forgalmi érték alapján, ezt az értéket pedig ugyanezen rendelet bevezető részének 2-ik bekezdésében meghatározott törvényszerű legkisebb értékben vagy e rendelettel nem érintett 1923. évi 117.302. sz. pénzügyminiszteri rendelet 6. §-ának d) pontja értelmében a félnek pjabb értékbevallásra való felhívása, esetleg hatósági szakértői becslés utján kell megállapítani. Minthogy a kiszabásnál alapul vett érték e szabályok mellőzésével, s különösen a panaszos értékbevallásra való felhívása, az értékre nézve a féllel való megegyezés megkísérlése és illetőleg a megegyezés nem sikerülése esetére foganatosítandó hatósági szakértői becslés nélkül, tehát lényeges eljárási szabály megsértésével pusztán a községi elöljáróságnak az adóbizonylatra vezetet értékelése alapján határoztatott meg, s az alapul vett értéket a panaszos kifogásolja, n kiszabásnál alapul veendő érték helyes meghatározása nélkül pedig birói döntés még helyet nem foglalhat, a megtámadott határozatot fel kellett oldani. (1925. nov. 12. 8863/1925. P. szám.) Okirati illeték 216. 1914:XLIII. t.;c. 29. §. 68.600/1924. sz. P. M. r. 6. §. a) pont. Bűnügyben használt meghatalmazás illetékére nincs befolyása annak, hogy az eljárás a kir. járásbíróság, vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. Kb. A panaszos hivatkozással az 3924. évi 68.600. sz. P. M. r. 41. §-ának arra a rendelkezésére, amely szerint a járásbirósági eljárásban a meg nem becsülhető ügyekben a pertárgy értékéül 10 millió korona veendő, azt vitatja, hogy a kir. járásbíróság előtt lefolytatott bűnügyekben használt meghatalmazások, minthogy a bűnügynek értéke nincs, a hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet 6. §-ának c) pontja szerint 10.000 K bélyegilleték alá esnek és igy ö akkor, amikor a szóban forgó meghatalmazásokat 10.000 K bélyegKel látta el, helyesen vagy legalább is jóhiszeműen járt el, miért is, ha álláspontja helyet nem foglalhatna, — felemelt illetékkel jogszerűen nem sújtható. Térfy : Döntvénytár 1926 8