Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

110 Pénzügyi jog. nek egyike sem forgott fenn, meri a panaszos azonnali fizetést a budapesti központi dij- és illetékkiszabási hivatalnál nem teljesített, az illeték kiszabása előtt kirendelési kérelmet elő nem terjesztett, viszont a hivatalok között, az illetékesség tekintetében nem merült fel kétely, amennyiben a kiszabási iratok tanúsága szerint a budapesti m. kir. központi dij- es illetékkiszabási hivatal 78.047/ 1915. I. sz. átiratával a panaszossal folytatott tárgyalásra vonatkozó iratokat az erzsébetfalvai m. kir. adóhivatalhoz ennek illetékességét elismerve átvette. A második, t. i. az időelöttiség kifogása azért alaptalan, mert nincs olyar törvényes jogszabály, mely akár az illeték kiszabásának, akár a már kiszabott illeték behajtásának függőben tartását rendelte el azért, mert valaki az 1907:111. t.-c. 1. §-ára alapitottan illetékmentességért folyamodott, az ill. szabályok 16. §-a sezrint pedig a kincstár joga az illetékre a jogügylet érvényes megkötésekor megnyiJt, a panaszos pedig azt, hogy a kérelmére a m. kir. pénzügyminiszter az illeték kiszabásának függőben tartását elrendelte volna, nem is állitja. Egyébként is az illeték kiszabása a panaszosnak jogsérelmet nem okozhat, mert a mentesség elismerése, illetőleg engedélyezése esetén az illeték törlésének, befizetés esetén visszatérítésének ez az itélet sem akadálya. Alaptalan az illeték számszerű helyessége ellen emelt kifogás is azért, mert a...által ugy is, mint a csepeli ingatlanok telek könyvi tulajdonosa ós ugy is, mint a.... elnevezésű cég tulajdonosa által, tehát egy személyben és egyidőben a „... "-ba részvények ellenében bevitt, tehát a részvénytársaságra átruházott csepeli ingatlanok, valamint az alapszabályok szerint a csepeli ingatlanokon megtelepült összes gyárainak összes gyári felszerelései, gépei és egyéb ingóságai „helyesen vonattak, mint ingatlanok, illeték alá, amennyiben a panaszos panaszában is elismeri, hogy az alapítási tervezetben és a közgyűlési határozatban ingóknak minősített" gyári felszerelések és gépek között voltak az épülettel szorosan összekötött, tehát magánjogunk szerint ingatlannak minősülő tárgyak is, ezek szétválasztása azonban a panaszossal 1916. évi december hó 31-én a helyszínén felvett jegyzőkönyv szerint meg nem történhetett s már meg sem történhetik, mert a részvénytársaság átadási leltárak felett nem rendelkezik s mert időközben a gyárakban olyan átalakítások történtek, hogy a régi gyár tetemes része megszűnt és egészen uj telepek keletkeztek. Nyilvánvaló ezekből, hogy az együttesen átruházott ingatlanok és ingó árának az alapítási tervezetben és közgyűlési határozatban történt elkülönítése aggályos, amennyiben az ingóknak minősitett gyári felszerelések, gépek és egyéb ingók között ingatlan alkatrészek, tehát a magánjog szerint ingatlanok is vannak s a szorosan vett ingók értéke ma már a panaszos mulasztására vezet-