Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

104 Pénzügyi jog. vagy az illeték törlése vagy visszatérítése iránt beadott kérelmére hozott, a panaszként felterjesztett beadvánnyal megámadott határozatot pedig a kir. pénzügyigazgatóság nem a fél fellebbezésére vagy kérelmére, hanem hivatalból hozta. Ennélfogva pedig a panaszként felterjesztett beadványt ugy kell tekinteni, mint a békéscsabai m. kir. állampénztár által Ysk. 912/1924. t. szám alatt kiszabott illeték elleni elsőfokú fellebbezést és pedig annál is inkább, mert az a körülmény, hogy a kir. pénzügyigazgatóság fizetési meghagyás kiadásának elrendelése, tehát adminisztratív természetű utasítás helyett hivatalból a fél kérelme nélkül határozatot hozott, nem szolgálhat okul arra, hogy a panaszos a törvényben biztosított kétfoku jogorvoslat t. i. fellebbezés és panasz egyikétől megfosztassák. (14.906/1925. F. sz.) 201. 1920:XXXIV. t.sc. 91. §. Nem lehet illetéket köve* telni attól a szerződéstől, melyben a háborút megelőző idő* ben készpénzben megállapított évjáradékot a felek búzára változtatják át, anélkül, hogy a szolgáltatás értéke emelke* dett volna, csupán annak mennyisége lett nagvobb a pénz értékének csökkenése következtében. (Kb. 1924. okt. 14. 9335/1924. P. sz.) 202. 1920:XXXIV. t.sc. 93. §. 1. p. Azért, hogy valaki a határidő utolsó napjának bevárása nélkül korábban teszi meg a bejelentést, joghátrányt nem szenvedhet azzal szemben, aki a bejelentést a határidő utolsó napjának bevárása mellett teszi csak meg, ehhezképest a 117.302/1923. sz. rendeletben meghatározott kedvezőbb illetékkulcsokat azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor a kincstárnak az illetékhez való joga a rendelet életbelépte előtt nyilt meg és az ügyletnek az illetékkiszabás céljából való bejelentése is a rendelet életbelépte előtt történt meg, de mulasztás nélkül történhetett volna meg a bejelentése a jogügyletnek a rendelet életbelépése után is. Kb. A panaszolt illeték kiszabásának alapjául az 1923. évi szeptember hó 23-án kelt és illetékkiszabás végett 1923. évi szeptember lió 29-én bemutatott ingatlan ajándékozását tartalmazó okirat szolgált, amely után az 1920:XXXIV. t.-c. 93. §-ának 1. pontja alapján a három megajándékozottat egyenlő arányban illető 64,500.000 korona értékű ajándéktól 18%-os illeték szabatott ki és tartatott fenn a panaszolt határozattal azért, mert a jogügyletnek illetékkiszabás céljából való bejelentése még az 1923. évi 117.302. sz. pénziigyminszteri rendeletnek 1924. ávi október hó 1-én bekövetkezett élebelépését megelőző időben történt meg s így nz 1923. évi 117.302. sz. rendeletben megállapított kulcsok az adott esetre még nem alkalmazhatók.