Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Társulati adó. 67 csökkenési alap adómentességéről szól ós éppen az 1909. évi VIII. 1.-0. 17. §. 7. pontjának az értékcsökkenésekről szóló rendelkezései bizonyítják, hogy a törvény különbséget kiván tenni ipari és közlekedési vállalat között; c) az 1880. évi XXXI. t.-c. 5. §. c) pontjában emiitett engedélyezett építési tőke alatt az engedélyokmányban számjelzett építési tőkét kell-e érteni, vagy pedig a még törlesztetlen részvénytőkét. Ennek a bíróságnak a törvény célzatára alapított joggyakorlata szerint építési tőke alatt a valóságos alaptőke értendő, vagyis a még törlesztetlen törzsrészvények és elsőbbségi részvények együttes összege,, mert a törvény az alaptőkének a megfelelő kamatozását kívánta biztosítani. Az előadottak alapján az adómentesség megszűnésének a kérdése a következőképen bíráltatott el: Panaszos vállalat 1917. évi tiszta jövedelmét a mérleg szerint 535.784 korona 33 fillérrel véve: Ebből levonandó adók és illetékek a b) pontban előadottak alapján a panaszbeli kérelemtől eltérően az 1916. évi és panaszis által nem sérelmezett 369.396 K 72 f. adóköteles nyereség után 1917. évre járó és a c) pontban előadottak szerint 12%-os kulcscsal számított 44.327 K 06 f. társulati adó és ennek 73.5% pótlékai fejében 32.580 K 39 f., vagyis együtt 76.907 K 45 f., továbbá az illetéki díjjegyzék 89. tételének IX. pontja és az 1916. évi XXVII. t.-c. 1. §-a alapján a szelvények után 4707-szer 60 fillér, vagyis 2824 K 20 f. és 466 élvezeti jegy után á 20 f., vagyis 93 K 20 f., együtt 2917 K 40 f. illeték, közterhek fejében tehát összesen 79.824 K 85 fillér. Az ily módon mutatkozó 455.959 K 48 f. nyereség a d) pont szerint a panaszban előadottaknak megfelelően számított 1,995.000 K törzsrészvény és 4,689.000 K törlesztetlen elsőbbségi részvény, vagyis együtt 6,684.000 K alaptőke 6%-át, vagyis 401.040 koronát meghaladja, miért is az 1880. évi XXXI. tc-c. 5. c) pontja alapján a feltételes adómentesség 1918. évben megszűnt. II. Az adómentesség megszűnésének kimondása -esetére a vállalat kifogásolja azt, hogy a kisorsolt, de még be nem váltott 19.000 R elsőbbségi részvényt nem számították a saját tőkéhez. Ez a kifogás a társulati adó mérve szempontjából tárgytalan ugyan, mert az egész adóköteles nyereség után a legalacsonyabb kulccsal szmitották az adót, mégis miután panaszos a hadinyereségadó mérve szempontjából is ugyanezen kifogást terjeszti elő és ott az adó mérve szempontjából is döntő jelentőségű, a bíróság már most kimondja, hogy ezt a kifogást alaposnak találta. Másodfokon azzal az indokolással tagadták meg a szóbanforgó 19.000 koronának saját tőkéhez számítását, hogy az a mérlegben mint tehertétel szerepel és mint a vállalat tartozása saját tőkét nem képez. Ez az indokolás helytelen, mert hiszen az egész rész5*