Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Társulati adó 63 A részére kifizetett 10.3.500 K és a részére kifizetett 221.600 K-t a külön adó alól mentesíteni kellett, mert a panaszos pénzintézet kimutatása szerint ezek az összegek a nevezetteket nem mint a részvénytársaság igazgatósági tagjait^ hanem mint annak tisztviselőit illették meg. Igazolja ezt az is, hogy nevezetteknek mint igazgatósági tagoknak javadalmazása az igazgatósági, felügyelő-bizottsági és választmányi tagokról összeállított kimutatásban külön szerepel és ez utóbb emiitett kimutatás alapján helyesen is vonatott külön adó alá. A nevezetteket nem mint igazgatósági tagokat, hanem mint az intézet tiszviselőit illető javadalmazások nem esnek az 1922:XXIV. t.-c. 28. §-ában megállapított külön adó alá, hanem az 1922:XXIII. t.-c. 1. §-ának 3. pontja alapján általános kereseti adó alá tartoznak. (7059/1924. P. sz.) 102. 1922:XXIV. t.=c. 16. §. Ha az idénvvállalat első üz* letévének kezdete a vállalat kezdetével eövbeesik, a csonka üzle>év eredményének 12 hónapra kikerekitése nem alkal* mázható. Kb. A sz.-i fürdő r.-t. az elsőfokú határozat ellen beadott fellebbezésében az elsőfokú kivetést egészben megtámadta, panaszában azonban csak a nyereségtöbbletadó helyesbítését kéri s ezért a bíróság ítélete e kérelem keretében marad. A panaszos részvénytársaság működését 1921. évi május hóban kezdette meg, s az 1921. év hét hónapi működésének adóköteles üzleti eredménye nem vitásan 80.024 korona. A kir. pénzügyigazeratóság az 1921. évi nyereségtöbbletadó alapján olyképen számította ki, hogy a hét hónap eredményét 12 hónapra egészítette ki, s ebből az összegből vonta le a vállalat saját tőkéjének 6-%át. A panaszos cég azonban idényvállalat, amely működést csak a nyári hónapokban fejt ki; s így a nyári hónapokban elért üzletfrpdmény az egész év üzleteredményének tekintendő. Az 1909. évi VIII. t.-c. 16. §-a nem nverhet alkalmazást olyan vállalatoknál, amelyeknek mérlege az időszakos üzleti tevékenység teljes időtartamát felöleli, mert ennek az idézett törvényszakasznak célja nyilvánvalóan a második üzletév adóalapjának a kiegészítés utján való olyan biztosítása, hogy a második üzletév adójának egy teljes évi üzleti tevékenység szolgáljon alapul. Tehát csakis olyan esetekre alkalmazható ez a rendelkezés, amelyeknél a második üzletév működési tartama hosszabb, mint az első (csonka) üzletévé volt. Az adott esetben tehát az 1922. évi társulati adót is helytelenül vetette ki a pénzügyigazgatóság, midőn az 1921. évi adóköteles üzleti eredmény 12/7-ét vette alapul. Annál inkább helytelen a panaszolt 1921. évi nyereségtöbbletadó kivetése, mert ilyen kikerekitésre vonatkozó rendelkezést az 1916. évi XXIX. t.-c. 4. §-a nem is