Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1924-1925 (Budapest, 1926)

Közigazgatási jog1. Virilis névjegyzék. 1886:XXI. t.-c. 25-28. §§. 1922: XXIII. t.-c. Az általános kereseti adó a legtöbb adót fizetők törvényhatósági bizottsági tagsági igényjogosultsága szempontjából olyan állami adónak tekintendő, amelyet a virilis névjegyzék összeállításánál számításba kell venni. A törvényhozási gyakorlat is azt mutatja, hogy amikor a törvényhatósági legtöbb adót fizetők 1925. évi névjegyzékének egybeállításánál az általános kereseti adót is beszámította és ezen alapon A. M.-et és társait a névjegyzékbe felvette. A város állandó biráló választmánya az igazoló választmány határozatát helybenhagyta. A panaszosok ezen határozat ellen élnek panasszal és panasziratukban azt vitatják, hogy az általános kereseti adó nem állami adó s ennélfogva a legtöbb adót fizetők névsorának megállapításánál számításba nem vehető. A törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapítására vonatkozó jogszabályokat az 1886. évi XXI. t.-c. 25—28. §§-ai tartalmazzák. Ezen jogszabályok szerint a virilizmus jogosultságának alapját a törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adó és pedig a házadó, földadó, keresetadó, tőkekamat és járadékadó képezi. Az 1922. évi XXIII. t.-c. által alkotott általános kereseti adó — amint azt a törvény indokolása is kifejti — lényegében nem más, mint a III. osztályú keresetadó, illetőleg a beléje olvasztott bányaadó, IV. osztályú kereseti adó, meg a tőkekamat és járadékadó. így tehát az általános kereseti adó által nagyrészt azok a jövedelmek — még pedig közvetlenül — adóztatlak meg, amely jövedelmek eddigelé az 1875. évi XXIX. t.-c. szerinti kereseti adók alá estek. Minthogy pedig a törvény oly intézkedéseket nem tartalmaz, amely szerint ezen adó számításba nem vehető s ezt a kérdést a virilizmus szempontjából egyáltalán nem érinti, nyilvánvaló, hogy a beszámitható régi adók helyébe lépő uj adó, a régi jogállapoton a virilizmus jogosultsága tekintetében, változtatni nem akart. A törvényhozási gyakorlat is azt mutatja, hogy amikor a törvényhozás a legtöbb adót fizetők jogosultsága tekintetében valamely 1