Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

76 szerű feltételeiről szó sem lehet. (K. 1923. okt. 17. B. I. 1888/1923. sz. Bdt. XVI. köt. 128.). 110. 144. §. A hűtlenség jogi tárgya. K. A hűtlenség jogi tárgya nemzetközi viszonylatban a magyar államnak hatalmi állása, biztonsága, amelyet veszélyeztet, megsért, csökkent, mindaz a magyar honos, aki a Btk. 144. §-ában felsorolt, illetve jellemzett cselekményeivel az ellenséget támogatja, előnyhöz juttatja és ezzel a saját hazájától erőket von el. A sérelem, a veszélyeztetés lehet sokféle ugy anyagi értékben, mint a jelentőség tekintetében. Különösen a Btk. 144. §. 4. pontjában körülirt és az ellenségnek juttatott segély is annyiféle is lehet, amennyifélét a különféle társadalmi állású, befolyású, anyagi és szellemi erejű magyar honosok az ellenségnek megszerezni képesek. Ám az a körülmény, hogy az ellenség ily irányú segitése lehet nagyarányú és végzetes jelentőségű, az egyszerű földmives embernek tőle telhető segélyét nem teszj szabaddá, büntetlenné. Az apró hűtlenségeknek a törvény sehol sem biztosit büntetlenséget azért, mert nem váltak épen végzetesekké. Az adott esetben a vádlott a hazája egy részét megszálló ellenségnek az ő befolyása és tehetősége körében ugy kedvezett, azt ugy segítette, hogy a lefoglalt fegyvert neki juttatta, a csempészektől elvett árut, leginkább élelmiszereket neki szolgáltatta be és két katonáját szállásra és élelmezésre másra rákényszeritette. Ezek a cselekmények olyan természetűek, hogy azokkal a vádlott az ellenség hadiszerét, élelmi eszközeit szándékosan, tőle telhetően szaporitotta, s ezzel az ellenséget segítette, vagyis a Btk. 144. §. 4. pontjában körülirt törvényes tényálladékot megvalósitotta. Ezen mit sem változtat az a mellékes körülmény, hogy a vádlott cselekményeinek elkövetésével más célokat is szolgált; valamint nem teszi büntetendő cselekményét nem bűncselekménnyé az a természete, hogy az minőségileg és mennyiségileg nem jelentett az ellenségre nézve nagy segélyt. Ezek a körülmények az alanyi bűnösség fokát mindenesetre befolyásolják, de magán a fennforgó bűnösségen mit sem változtatnak. (1923. ápr. 17. B. I. 272/1923. Bdt. XVI. 56.) 111. 149. §. Hűtlenségre felhívás. 600. sz. Minthogy a Btk. 149. §-a nem rendelkezik a 134. §. 2. bekezdésében foglalt arról az esetről, ha a felhívás teljesen sikertelen marad, ily esetben a Btk. 171. §. 2. bekezdése nyer alkalmazást. (E. H. 1917. évi február hó 6-án. B. I. 7111 1916. szám.) 112. 601. sz. A hűtlenség bűntettének kísérlete csak akkor vehető kizártnak, ha ama személyen, vagy tárgyon, amellyel az kapcsolatos, lehetetlen előidézni azt az eredményt, amely a bűncselekményt befejezetté tenné. Oly egyén hűségének megingatása, aki a következő napon vált fegyveres erő tagjává, a hűtlenség bűntettének kísérlete. (E. H. 1917. évi február hó 20-án. B. I. 7996 1916. szám.) 113. 155. §. Aki az úgynevezett tanácsköztársaság idejében a vörös hadseregbe való belépésre a Btk. 134. §-ában megjelölt módon egyenes felhivást intézett, az kizárólag ezzel a cse-