Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

43 gyakorlat hivatása. A törvény ilyetén értelmezése ellenkeznék a Btk. 1. §-ával. Szállodai szobának használatáért a hatóságilag megszabott árnál magasabb ár követelése, elfogadása nem az Á. V. 1. §. 4. pontja alá esik, hanem rendőri kihágás. Az ily cselekmény nem uzsorabiróság, hanem közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ha az uzsorabiróság mégis eljárt: a Bp. 384. §. 4. pontjába ütköző semmiségi okot valósította meg. (K. 1921. nov. 2. B. II. 3036 921. Bjt. LXXIV. 1.) 65. Btk. 1. §. Kereskedelmi társaság büntetőjogi felelőssége. K.: Felhívja az uzsorabiróságot, hogy az iratokat az illetékes kir. ügyészséghez tegye át, mert ... a F. részvénytársaság részéről az 1920: XV. t.-c. 1. §-ának 4. pontjába ütköző s az 1920: XXVI. t.-c. 8. §-a szerint bűntettnek mutatkozó bűncselekmény látszik fennforogni. (1922. március 2. — B. II. 455,6/1922. Bjt. LXXIV. 199.) 66. Btk. 2. §. 270. §. 1914: XLI. t.-c. Annak megitélésében, hogy a Btk. 2. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából melyik az enyhébb törvény, a bűncselekménnyel egybekapcsolt őszes következményeket figyelembe kell venni; ehhez képest kedvezőbb a vádlottra az a törvény, amely a bűnvádi eljárás megindítását szigorúbb alakszerűségtől teszi függővé. (K. 1917. nov. 6. B. I. 1504. sz. Bdt. XI. 267.) 67. Btk. 2. §. 582. sz. A Btk. 2. §-ának rendelkezése az alaki jogszabályokra nem alkalmazható. (E. H. 1921. évi július hó 26. B. II. 2020,1921. szám). 68. 2. §. 583. sz. A Btk. 2. §-a szerint alkalmazandó enyhébb törvény nem azt jelenti, hogy az egymástól különböző törvényeknek összes enyhébb rendelkezései együttvéve irányadók, hanem azt, hogy a különböző törvények közül az az egy alkalmazandó, amely mellett a vádlott legjobban jár. (E. H. 1918. évi november 19. B. L 5490 1918. szám.) 69. Btk. 5. §. A trianoni békeszerződés 76. §-ában foglalt u. n. zaklatási tilalom. K. A ténymegállapítás szerint a vádlott az 1919. május havában, tehát háború idején, az ellenséges román hadseregbe állott be s olt szolgálatot teljesített; továbbá ezen katonai minőségben részt vett állatoknak D. György és F. István gazdáktól fegyveres erővel való elvételében, valamint ugyanabban az időben M. József szolnoki lakosnak román katonák által való letartóztatásában és román fogságba való hurcoltatásában. Vádlottnak ezen cselekményei nem holmi megengedett politikai pártállás folyománya, hanem a Btk. vonatkozó §-aiban meghatározott olyan bűncselekmények voltak, melyeknek elkövetését a trianoni békeszerződés egyáltalán nem engedte meg, de nem is engedhette meg, mert hisz az elkövetés idejében a szerződés még nem létezett és a Btk. hatályát különben sem érin-