Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

524 1106. Vht. 189. §. Annak a körülménynek, hogy a bekebelezett követelés engedményezése a telekkönyvben be nem kebeleztetett, hatása csak abban nyilvánul, hogy az engedményezőt a telekkönyvi bejegyzés szerint megillető zálogjogra harmadik jóhiszemű személy további jogot szerezhet, de ez a körülmény nem gátolhatja az engedményest abban, hogy a sorrendi tárgyalás rendjén engedménye alapján fel ne lépjen, valamint nincs akadálya annak sem, hogy a sorrendi tárgyaláson maga a zálogjoggal biztositott hitelező jelentse be azt, mikép ő a követelést harmadik személyre engedményezte. — Ugyanezen az alapon joga van tehát az engedményesnek arra is, hogy a sorrendi végzés ellen felfolyamodással éljen. És ha a bekebelezett követelés engedményezése a hitelező örökösei által, vagy igazolt közös meghatalmazottjuk által a telekkönyvi hatóságnál már bejelentetett, a sorrendi végzés ellen a hitelező örököseinek felfolyamodási joguk nincs. (K. 1404/1917. Pdt. III. 234.). 1107. Vht. 190. §. A 190. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés a jelzálogos hitelezők érdekében alkottatott és célja az, hogy a sorrendben később bejegyzett oly jelzálogos követelések is kiegyenlítést nyerhessenek, amelyek nincsenek az egyidejűleg elárverezett ingatlanok mindenikére bekebelezve. B. 2254 918. Ptt. I. 121.) 1108. A birói gyakorlat által a 190. §. 3. bekezdése alapján létesitett az a jogszabály, hogy a hitelező az egyetemleges jelzáloggal biztositott követelésének az elárverezett ingatlan vételárából való sorozásáról le nem mondhat; csak a későbbi jelzálogos hitelezők védelmét célozza; de a többi egyetemleges adóstársnak a zálogjog törlésének kérelmezésére kereseti jogot nem ad. (K. 4910,916. Pdt. II. 183.) 1109. A 190. §. második bekezdése értelmében az elárverezett közös ingatlant terhelő jelzálogos követelés a társtulajdonosok hányadára aránylagos megosztással sorozandó ugyan, de abban az esetben, ha a zálogjog a sorrendi tárgyalást megelőzően az egyik tulajdonostárs jutalékáról már kitörültetett, a törvény eme rendelkezése alkalmazást nem nyerhet és a későbbi jelzálogos hitelezőknek nincs joguk ahhoz, hogy a kitörlés után a jelzálogos követelés a másik társtulajdonos jutalékának vételárából csak aránylag soroztassék, mert a hitelező fennálló egész követelésének a bekebelezés rangsorában való kielégitését igényelheti annak a tulajdonosnak a jutalékából, akinek jutalékát a zálogjog annak a másik tulajdonostárs jutalékáról történt kitörlése következtében kizárólag terheli. (K. 6911 915. Pdt. II. 182.) 1110. Az egyetemleges jelzálogos adós nem támadhatja