Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

41 ján véglegesen megállapított nyugdíjigényre vonatkozólag csak az összegszerűség vizsgálatára zsugorodna össze. (1917. szept. 24. Hb. 28. sz.) 61. Családi pótlék. 1896: XXVI. t.-c. 83. §. 1. p. A kir. közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik a tanitó családi pótlékra való igényéből az államkincstárral szemben támasztott követelés s ennek keretében annak a vitás kérdésnek az elbírálása is, hogy az igénylő olyan állást töltött-e be, amely állás után családi pótlék jár, ehhezképest az állás jellegének az eldöntése is a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. (1918. ápr. 17. Hb. 23.) Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, a módosító törvényekkel együtt. 62. 1913: XXXV. t.-c. 2. §. 1920: I. t.-c. 14. §. 1. §. Az országgyűlések és a nemzetgyűlések törvényeit a magyar állam akarata gyanánt összehasonlitó rangsorszerü bírálat nélkül feltétlenül kell megtartani és alkalmazni. A kormányzósértés az 1920: I. t.-cikk életbelépési napjától: 1920. február 29-étől az 1913: XXXV. t.-c. 2. §-a alapján büntetendő vétség. Büntetendővé vált pedig az emiitett időtől kezdve a Btkv. 5. §-a értelmében a magyar állam egész területén, azt akár magyar honos, akár külíöldi követi is el. Az elkövetés helye: a bácsbodrogvármegyei Bácsbodrog község, a magyar törvénytárba becikkelyezett trianoni békekötés előtt, a vádbeli bűncselekménynek 1920. május 1-én történt elkövetése idején épen ugy, mint most is, a magyar állam területéhez tartozott és tartozik. A vádlott is ugy a vádbeli bűncselekmény elkövetése idején, mint most kétségtelenül magyar honos, aki különben ezért a vétségért a Btk. 7. §-a értelmében akkor is tartoznék büntetőjogi felelősséggel, ha az elkövetés helye az elkövetés idején akár csak ideiglenesen is külföldnek volt volna tekinthető. Erről természetesen szó nem lehet, mert az elkövetés helyének a magyar államtól való elszakítása ideiglenesen sem történt meg. Az ellenséges megszállás ténye rnaga pedig az állami terület e jellegét sem államjogilag, sem nemzetközi jogilag nem változtatja meg. A vádlott tehát a vádbeli bűncselekményért felelős azért is, mert beszámítását a Btk. 81. §-a értelmében az sem zárná ki, ha az 1920. évi I, t.-cikkel a magyar állam kormányzójára kiterjesztett 1913. évi XXXV. t.-c. 2. §-át nem is ismerte volna. Az egyébként a valónak vett tényállás szerint elismerten kizárt lehetőség, mivel a vádlott a sértési teljes tudatossággal és célzatosan a magyar állam feje ellen való sértési szándékkal követte el. Ami pedig a védelemnek a 6580/1921. M. E. számú rendelet tartalmával, jelentőségével való érvelését illeti, az a rendelet tartalmának teljes félreértésén, a törvény és a rendelet egymáshoz való viszonyának gyökeres félreismerésén alapszik. A 6580/1921. M. E. sz. rendelet ugyanis egy általános: végrehajtási, figyelmeztető intézkedés; amelyben az anyagi büntető-