Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

503 1062. Ügyvédi díj. Ppé. 18. §. Jogviszony megállapítása iránt folyó perben az ügyvédi dij megállapításában irányadó értéknek nem lehet ama javak értékét tekinteni, amelyek a jogviszony alapját tevő szerződésnek a tárgyai, hanem helyesen csak a feleknek a szerződéshez fűződő érdekei értékelhetők. B. Köztudomás szerint a márka árfolyama ujabban nagy áresést szenvedett. Akkor, amikor az ügyvédi költség megállapítása magyar valutában történik, ezt a körülményt nem lehet figyelmen kivül hagyni, ha a per tárgyát tevő jogviszonyban az értékek viszont német valutában vannak meghatározva és a márka a lerovó érték. Mert ellenkező esetben a megállapítandó ügyvédi költség sokszorosan túl is haladhatná annak az érdeknek az értékét, amely a magyar ügyvéd külföldi (német) megbízóját a per tárgyához füzi. így a jelen esetben a folyamodó ügyvéd által felszámított 13,236.026 K a mai 17-es árfolyam szerint mintegy 185 millió márka ügyvédi költségnek felelne meg, holott a per tárgyának az értéke a folyamodó ügyvéd 17. sorszám alatti kérvénye szerint is 17 millió márka, mely összeg ma mintegy 1,200.000 K-át tesz ki. De jogviszony megállapítása iránti perben is lehet a per tárgya értékének tekinteni ama javak perbeli értékét, amelyek a jogviszony alapját tevő szerződésnek a tárgyai, hanem helyesen csak a feleknek a szerződéshez fűződő valóságos érdekei értékelhetők. A jelen esetben tehát egyrészt nem vehető figyelembe a már szállított áruk értéke, másrészt tekintettel kell lenni arra is, hogy az eladóval szemben a vevőt is terhelik viszont a kötelezettségek, amelyek az érdek vagyoni értékét alább szállítják. A D. T. A.-G.-nak 11. sorszámú kérvényénél fekvő, általa F. B. ellen ugyanebből a jogviszonyból kifolyóan indított keresete szerint a beszerzési és eladási ár különbözetét tekintve a szerződési érdeke 2,214.446 márka, ezenfelül más károsodás cimén megjelöl még ott további 9,133.737 márkát, valósággal azonban mindössze 300.000 márka részleges kárösszegért indított keresetet F. B. ellen a berlini biróság előtt. Az önkényesen számolt és sem számlaküldéssel, sem keresetileg nem érvényesített szertelen kárösszeg szintén nem lehet irányadó. A nevezett D. T. V. A.-G. a folyamodó ügyvéd által 7. sorszám alatt becsatolt meghatalmazó levélben is kifejezetten 300.000 márka értékűnek jelzi a pertárgya értékét. ,.Auf Feststellung Wert M. 300.000 erteden mir . . . Vollmacht." Ezekből folyóan, minthogy a nagyobb érdek ki nem mutatható, a szerződési érdek és a per tárgya körülbelül a fenti 2,214.446 márkában jut kifejezésre, ami 14-es árfolyamszámítással kereken = 158.000 koronával. 1921. április hó 27-én kelt levelében a panaszos megbízója neki kielégítésül felajánlott 30.000 márkát, amely összeg abban az időben megfelelőnek látszott; a panaszos azonban azt nem fogadta el. Ez is indokolttá teszi, hogy a márka azóta történt leromlása a terhére figyelembe vétessék. Ha pedig az irányadónak vehető 2 214.446 M. (158.000 K) értékhez képest az egy érdemleges ügyvédi cselekmény után dijszabásszerüen járó 2500 K-t veszi alapul a kir. ítélőtábla; ha továbbá 17. sorszámú kérvényében elsorolt mind a tiz ténykedését érdemlegesnek számítja is és ha még 18., 22., 23. alatti kérvényeit 18. és 26. sorszám alatti tárgyaláson megjelenését ujabb öt érdemleges eljárásnak tekinti is: megilletné öt tizenötször 2500 = 37.500 korona és még 612 K. kiadás - 38.112 korona.