Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

50U idézett §. utolsó bekezdése alapján fizetési meghagyásos eljárás szerint a kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyekben és az ily ügyekből a Pp. 603. §-a szerint keletkezett perekben, valamint a Pp. 758. §-a alapján a községi biróság előtt meginditott, de a Pp. 759., 761., 763. és 765. §-ai értelmében a kir. járásbíróság elé került perekben, úgyszintén a Pp. 758. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint a járásbíróság előtt indított perekben a költséget viselő ellenfél terhére ügyvédi munkadíj megállapításának helye van. (K. 1916. jun. 17—24. 12. sz. polg. jogegys. dtv.) A Pp. életbeléptét (1915. január 1.) megelőző időben érvényben volt jogszabályok, nevezetesen az 1877: XXIl. t.-c. 17. és 36, §-ai, az 1893' XIX t.-c. U H. és 22. §"ai es az 1893: XVIII. t.-c. 225. §-a szerint a községi biróság hatáskörébe tartozó ügyekben, akár a községi biróság előtt kisebb polgári per utján és ennek keretében az 1877: XXIL t.-c. 25. §-a szerint a járásbiró elé vitel, akár fizetési meghagyás utján és az ellentmondás esetén sommás eljárás szerinti perként a járásbiróság előtt érvényesíttettek is azok, a meghatalmazás folytán felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére semmi esetben sem volt megállapítható. A Pp. ezek közül a jogszabályok közül csak azt vette át, hogy a 762. §. szerint a községi biróság a képviseltetés következtében felmerült költségtöbbletet az ellenfél terhére meg nem Ítélheti, — ellenben a községi bíróságtól a 763. §. szerint a járásbiróság elé vitt ügyekre nézve, amelyekre 764. §-ában a járásbirósági eljárás szabályait rendeli alkalmazni az ott 1. és 2. pontok alatt felsorolt, de a jelen kérdés szempontjából jelentőséggel nem bíró eltérésekkel, a 764. §. azt rendeli, hogy a járásbiróság a községi biróság előtt felmerült és itt (tehát a községi biróságnál) megállapítható költség viseléséről is határoz. A járásbirósági eljárásban pedig a Pp. 425. §-a alapján a megtérítendő költséghez számítandó az ügyvéd dija is. A Pp. VIII. címében a fizetési meghagyásos eljárást arra való minden megkülönböztetés nélkül szabályozza, hogy a meghagyás tárgya 50 K. értéket felülhalad-e vagy nem és a 601. §-ban kimondja, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a felek képviseltetésére a járásbirósági eljárás szabályai (tehát az ügyvédi képviselet értékbeli korlátra való tekintet nélkül megengedő 95. §.) alkalmazandók a 601. §. 1. és 2. pontjába foglalt, a jelen kérdés elbírálásánál jelentőséggel nem bíró eltérésekkel; a 603. §. ellentmondás esetén a pernek a járásbirósági eljárás szerinti tárgyalását rendeli el, szintén a pertárgy értékének 50 K-át meg nem haladó vagy azt meghaladó voltára tekintet nélkül, és negyedik bekezdésében a fizetési meghagyás esetén kivuí a községi biróság hatáskörébe tartozó és 50 K. értéket meg nem haladó ilyen perekre nézve csak az Ítélet írásba foglalására nézve tartalmaz egyszerűsítő rendelkezést. Ugyancsak a peres tárgy értékére tekintet nélkül a 605. g. akként rendelkezik, hogy az ellentmondásra keletkezett perben a biróság a fizetési meghagyás kéréséből és az ellentmondásból felmerült költség megtérítése felől is határoz, amelyekben a fentiek szerint az ügyvédi képviselettel felmerült dijak is bennfoglaltatnak. Hogy a törvényhozás azokban az 50 K. értéket meg nem haladó perekben, amelyek a Pp. 758. §-a szerint községi bíráskodásra tartoznának és an-