Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

371 gyatékos jogi ismereteinek kellett lennie, hogy a felperesek törvénytelen születése tekintetében eleget tesz akkor is, ha az életében, de különösen végrendeletében kijelenti és hangsúlyozza, ugyanazért a törvénytelenitési per meg nem indítása dacára is elsőrendű alperesnek a vérségi kapcsolat hiányára alapitott kifogását kellő időben előterjesztettnek kellett venni. Minthogy pedig felperesek és örökhagyó közt vérségi kapcsolat fenn nem áll, minthogy továbbá elsőrendű alperes e tényt mint végrendeleti örökös az öröklési jog szempontjából a most kifejtett jogi álláspont mellett sikerrel érvényesitheti, és minthogy felpereseket vérségi kapcsolat hiányában az örökhagyó után örökösödési jog meg nem illeti, a keresetet elutasítani kellett. (1914. június 10. 11.769/1914.) Sz. A felpereseknek azt a jogát, hogy örökhagyó hagyatékából törvényes osztályrészt követelhessenek, megállapítja stb. Indokok: A végrendeleti örökös az örökhagyó feleségének az örökhagyóval fennállott házasság tartama alatt született s az örökhagyó hagyatékából törvényes osztályrészt követelő gyermekével szemben a mástól történt nemzés tényét s illetve az örökhagyóval való vérségi kapcsolatnak a hiányát kifogásként csak azon esteben érvényesitheti, ha az örökhagyónak nem volt tudomása felesége említett gyermekének a létezéséről vagy ha az örökhagyó az illető gyermek törvénytelenitéséhez szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt. Ezek szerint tehát az elsőrendű alperes a felpereseknek az örökhagyóval való vérségi kapcsolatát kifogás alakjában nem lévén jogosult megtámadni, a felpereseknek azt a jogát, hogy a néhai M. T. hagytékából törvényes osztályrészt követelhessenek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-a alapján megállapítani kellett. K. A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1915. nov. 3. Rp. I. 4841/915.) 671. KÖtclcstész érvényesítése. 586. sz. A szülő által a haszonélvezeti jog kikötése mellett az egyik leszármazóra vagy ennek valamelyik családtagjára átruházott javakból a kötelesrészére sértett leszármazó kötelesrészének kielégítését az élethossziglan haszonélvezetre jogositott és még életben levő másik házastárs perbevonása nélkül nem követelheti. (E. H. 1915. évi október hó 5-én. Rp. I. 2893 1915.) 585. sz. Az a hitelező, aki követelését a kötelesrészre jogosult adóstól egyéb módon be nem hajthatja, követelésének a kielégítése végett az adós részéről nem igényelt kötelesrészt nem érvényesitheti, ezzel kapcsolatban tehát meg sem támadhatja az adós kötelesrészét sértő végrendeletet vagy ajándékozást azon az alapon, mert a kötelesrészre jogosult az örököstársakkal, illetve a megajándékozottakkal a hitelező megkárosítása végett összejátszott, vagy mert a végrendeleti intézkedéssel, illetve az ajándékozási ügylettel az adóst színleg azért mellőzték, hogy a hitelező elől a kielégítési alapot elvonják. (K. 1917. jun. 16—25. 17. sz. polg. jogegys. dtv.) 24*