Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

349 610. Elévülés. 1874: XVIII. t.-c. 9. §. 558. sz. Az 1874. XVIII. törvénycikk a rendesnél rövidebb elévülési időt megál­lapító 9. §-a a villamos vasutak ellen indított kártérítési perek­ben is alkalmazandó. (E. H. 1916. évi február hó 23-án. Rp. VI. 4545 1915.) 611. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. 551. sz. Ha a kárt két veszélyes üzemnek a működése az üzemnek körében idézte elő, a ve­szélyes üzemekre vonatkozó rendelkezéseknek az egyik vagy másik fél javára alkalmazása helyett a felelősség megállapításá­nál az általános magánjogi szabályok az irányadók. Bp. tsz. A Budapest-rákospalotai villamos közúti vasút mozdonya teherkocsit vontatott be a felperes Budapest székesfőváros megyeri vizmű­telepére; ugyanakkor elindult a főváros telepéről a székesfővárosnak egy telepi automobilja, melyben N. főmérnök ült; a vonat és az automobil a vizműtelep kapujában összeütköztek s az automobil megrongálódott. A bizonyítékok alapján a törvényszék megállapítja, hogy az összeüt­közés okozója túlnyomóan a vasúti alkalmazottak gondatlansága volt s a soffőr gondatlansága (nem kellő időben fékezett) ehhez csak igen kis mér­tékben járult. Az alkalmazottaknak gondatlansága mindkét peres fél terhére irandó egymással szemben, mivel mindkettőnek üzeme, vasút és az automobil is oly veszélyü, amely üzemben a birói gyakorlat szerint a gazda alkalma­zottja hibájáért, saját hibájára való tekintet nélkül felel. Különben a kártérítési felelősség kérdése a közönséges jogszabályok szerint igazodik, nem a veszélyes üzemekre vonatkozó szabályok és különö­sen nem az 1874: XVIII. t.-c. szabályai szerint. Mert a kárt két veszélyes üzemnek a működése az üzemek körében idézte elő. Ily esetben pedig a veszélyes üzemekre vonatkozó rendelkezéseknek az egyik vagy másik fél ja­vára alkalmazása kizárt s a felelősség megállapításánál az általános ma­gánjogi szabályok az irányadók. (K. Rp. 829/916. M. D. XI. 53.) Ezen szabályok szerint pedig a vasutat terheli a teljes felelősség, mert túlnyomóan a vasúti alkalmazottak gondatlansága volt az összeütközés oko­zója s a soffőr gondatlansága ehhez csak igen kis mértékben járult, oly kis mértékben, hogy ez a kárviselés megosztására sem elegendő ok. (1917. má­jus 25. 40. P. 86,557/915. sz. K. hh. 1918. febr. 26. Rp. 7084/917.) 612. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. Két gépkocsi összeütközése ese­tében a veszély egyformasága a veszélyes üzemre vonatkozó rendelkezésnek egyik vagy másik fél javára leendő alkalmazá­sát kizárja és így a felelősség megállapításánál az általános ma­gánjogi szabályok irányadók. (K. 1916. szept. 26. Rp. VI. 829/1916. sz.) 613. 1874: XVIII. t.-c. 1. §. Bsz. 1493. §. A vasút az üzemé­ben történt dologi károkért is tárgyi felelősséggel tartozik. A vaspályavállalat abban az esetben is, ha a fennálló tör­vények és törvényes rendeletek értelmében a vasúti átjárónál

Next

/
Thumbnails
Contents