Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

25 munkálatokban keresztülvezetése végett a földadó nyilvántartással megbízott közegnek, vagy: 4. a telekkönyvi bejegyzés végett a telekkönyvi hatóságnak már bemutatták, végül: 5. azokra az árverésekre, amelyeket már e rendelet hatálybalépése előtt foganatosítottak. Az imént felsorolt kivételek tartoznak az első csoportba. Az 5200 1919. M. E. számú rendelet 7. §-ának második bekezdése értelmében szintén nem esnek ennek a rendeletnek hatálya alá azok a jogügyletek, amelyekre vonatkozóan az ingatlanokról kibocsátott korábbi rendeletek alapján a hozzájárulási eljárást már folyamatba tették és még jogerősen be nem fejezték ugyan, azonban a változás telekkönyvi bejegyzése már megtörtént. Ez az utóbbi kivétel tartozik a második csoportba. A 7. §. első bekezdése tehát azokat az ügyleteket, amelyek a korábbi rendeletek hatálya alá estek ugyan, de amelyek tekintetében a hozzájárulási eljárást az uj rendelet hatálybaléptéig még nem tették folyamatba, tágabb körben veszi ki az 5200/1919. M. E. számú rendelet hatálya alol, mint azokat a jogügyleteket amelyekre vonatkozóan a hozzájárulási eljárás az idézett rendelet hatálybaléptekor már folyamatban volt, mert mig az előbbi jogügyletekre vonatkozóan a hozzájárulás szabálya alól öt kivételt állapit meg, addig az utóbbi (a második csoportba sorozott) ügyleteknél csak egy szigoritott kivételt enged. Az 5200/1919. M. E. számú rendelet 7. §-ának második bekezdése az első bekezdés emiitett rendelkezései (birtokbavétel, vagyonátruházási ílletékszabás végetti bemutatás stb.) ellenére e rendelet hatálya alá vonja az ingatlanokról kibocsátott korábbi rendeletek alapján folyamatba tett s még jogerősen be nem fejezett ügyeket is, amennyiben a változás telekkönyvi bejegyzése 1919. november 16. napja előtt még nem történt meg. Vagyis a telekkönyvi bejegyzés meg nem történte esetében, még ha a tényleges birtokba és használatba vétel, valamint az illetékkiszabásra bemutatás megtörtént is, ezek a második csoportba tartozó ügyletek az 5200/1919. M. E. sz. rendelet első §-a értelmében, feltéve, hogy a második szakaszban felsorolt kivételek közé nem tartoznak és feltéve, hogy az 5300/1919. M. E. számú rendelet 3. §-ában megszabott nyilatkozási határidő az 5200/1919. M. E. számú rendelet hatálybaléptekor még le nem telt, a hatóság hozzájárulásának hiányában szintén érvénytlenek. Az 5200 1919. M. E. számú rendelet első §-ának második bekezdése szerint a hatósági hozzájárulást az ingatlan elidegenítéséhez bármelyik fél kérheti. Az 1. §. első bekezdésének második mondata szerint az elidegenítés a hatóság hozzájárulásának hiányában érvénytelen. E két rendelkezés egybevetéséből okszerűen következik, hogy ha a hatósági hozzájárulás alá eső ügyletre nézve a hozzájárulást egyik fél sem kéri, ugy az ügylet ipso jure vagyis a rendelet erejénél fogva érvénytelen. Ha tehát valamely ingatlan adásvételi jogügylet az 5200/1919. M. E. számú rendelet első és második §-ai értelmében hatósági hozzájárulás alá esik, ugy a feleket a hatósággal szemben a hozzájárulási eljárás lefolytatása tekintetében rendelkezési