Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

340 596. 540. sz. A vasúti balesetnél a közbejött véletlen az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-ában felállított jogelv következményeképpen a vasút terhére esik. (E. H. 1915. évi június hó 8-án. 6251/1914. P.) 597. 545. sz. A vasút a sérült önhibájának cimén csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a baleset kizárólag a sérült önhibájából következett be. (E. H. 1917. évi április hó 17-én. P. VI. 115,1917.) 598. Bsz. 1493. §. 1874:XVI1I. t.-c. 1. §. 541. sz A serdületlen gyermek önhibája kizárja a vasút felelősségét, ha a gyermeknek már volt annyi belátása, hogy viselkedésének veszélyes voltát felismerhette. Bp. tsz. Megállapította a kir. törvényszék, hogy a kereseti baleset akként következett be, hogy a hat és fél éves sérült a villamos sinek közt játszva, egy kocsi hátsó ütközőjébe belekapaszkodott, s midőn a kocsi a megállóhelyhez megérkezett, az ütközőt eleresztve, nekiszaladt az ellenkező Mnpáron szembejövő s a megállóhelyről ép elindult másik villamoskocsi oldalának. Ezen tényállás alapján pedig megállapította a kir. törvényszék, hogy a balesetet az a körülmény idézte elő, hogy a még serdületlen kora s ennélfogva a beszámithatóságot nélkülöző sérültnek a kellő felügyelet elmulasztása folytán alkalma nyilt az utcán a sinek közt játszani és pajkoskodni. Ilyen körülmények között a serdületlen kiskorú hibájáról beszélni nem lehet. Az alperest azonban felelősség csak akkor terhelné, ha a baleset bekövetkeztét a szülőknek netán fennforgó fenti mulasztása dacára üzemében elháríthatta volna és ezt kötelességellenesen tenni elmulasztotta. Minthogy azonban felperes oly körülményt, amelyből alperesnek most említett kötelességmulasztása megállapítható volna, fel nem hozott, ennélfogva a jelen esetben a gyermeknek az utcára való kiszabadulása és a villamos kocsi elé kerülése a villamos vasútra nézve elháríthatatlan cselekménynek volt tekintendő. (49.559/1913.) B. Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, lényegileg az elsőbiróság indokolása alapján. (1386/P. 1914.) K. Helyes az alsóbiróságoknak az álláspontja, hogy az elháríthatatlan esemény okozta és meg nem akadályozhatott üzemi balesetből eredett kárért a vaspályavállalat nem felelős. Ámde, mint a jelen esetben, egy bár serdületlen korú, de már némi belátással biró gyermeknek a pályatestre részben a szülői felügyelet hiányos voltára is visszavezethető jutása és ekként a vasúti jármű alá kerülése elháríthatatlan eseménynek nem tekinthető, mert ilyent az emberi cselekvés körén kívül eső és emberi erő által meg nem akadályozható természeti (fizikai) külső erő által előidézett helyzet képez. Ez alapon tehát a kereset nem utasítható el. De mert az iskolaköteles korban levő és városi életénél fogva rendszerint korábban is fejlődő szellemi képességű serdületlen korú felperesről alaposan feltehető, hogy annyi belátása már volt, hogy felismerhette annak veszélyét, ami egy sürün közlekedő