Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
323 K. A fellebbezési bíróság ítéletében peres feleknek egyező előadása alapján azt állapította meg tényként, hogy felperes 16 éves korában 19 . . évi . . . hó . . .-tói kezdve 19 . . évi . . . . hó . ,-ig fogainak gyógyító kezelése céljából járt alpereshez. 19 . . évi . . . . hó . . . .-én d. u. 3—4 óra közötti időben alperes — mint máskor is — a felperes foghusába kokaint fecskendezett be. Ezután a mütőszéket, amelyen felperes ült, vízszintes helyzetbe eresztette le és ekkor felperesnek ruháit felemelte, felperesre feküdt, felperessel közösült és felperest szüzességétől megfosztotta. Tényként állapította meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy felperes mint érintetlen tisztességes leány járt az alpereshez, hogy felperes vagyontalan és az alperes őt ingyen kezelte. Jogszabály az, hogy aki valakinek személye ellen irányuló cselekedetével a jó erkölcsökbe ütköző módon szándékosan kárt okoz, köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni. A nőnek erkölcsi épsége ellen elkövetett cselekedet a nő személye ellen irányuló, a jó erkölcsökbe ütköző tiltott és szándékos cselekedet akkor is, ha abban nem ismerhetők fel azok a tényező elemek, amelyek a cselekedetet a büntetőtörvények szempontjából büntetendő cselekedetté minősítik. A sértett beleegyezése nem szünteti meg a személye ellen irányuló cselekedet jogellenességét, ha a sértő a beleegyezést a sértett fiatal korából eredő tapasztalatlanságának, függő vagy szorult helyzetének kihasználásával s/erezte meg. Az ily beleegyezés nem egyéb, mint a fennforgó helyzetből kifolyó megnyugvás abban, hogy a tettes az általa célba vett jogsértést elkövesse. A megállapított fent ismertetett tények szerint felperes érintetlen fiatalkorú, tisztességes, tapasztalatlan, vagyontalan leány és az alperes ingyenes orvosi kezelése alatt állott akkor, amikor alperes vele közösült és őt szüzességétől megfosztotta. Kétségtelen tehát, hogy alperes a felperesnek nemcsak tapasztalatlanságát, hanem a felperesnek azt a függő és szorult helyzetét is kihasználta a közösülésre való beleegyezésére, amely helyzetbe a felperes azáltal jutott az alperessel szemben, hogy a vagyontalan felperes az alperes ingyenes orvosi kezelése alatt állott. A kir. Kúriának e jogi álláspontja mellett közömbös az, hogy alperes erőszakosan, vagy a felperes beleegyezésével közösült-e felperessel s hogy clperes ellen az erőszakos nemi közösülés büntette miatt megindított bűnvádi nyomozást megszüntették. Ezért a kir. Kúria alperesnek e tekintetben felhozott panaszainak méltatását mellőzte. Az, ki érintetlen leányt közösüléssel szüzességétől jogellenesen megfoszt, nyilvánvalóan károsító szándékkal cselekszik, mert tudnia kell, hogy cselekedetével az illető leány férjhezmenetelét hátráltatja, női becsületén, erkölcsi épségén és közvetve vagyoni érdekén is súlyos sérelmet ejt. Ezért a hivatkozott jogszabály alapján alperesnek kártérítési kötelezettségét a kir. Kúria is megállapította. A kártérítés mértékére nézve alperes panaszát a kir. Kúria alaposnak szintén nem fogadta el, mert a fellebbezési bíróság ítéletében a kártérítés öszszegének alapjául szolgáló ténymegállapítások nincsenek megtámadva és a kir. Kúria azok tekintetbevételével az okozott kárral arányban álló összeg21*
