Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

305 legszükségesebb fenntartási költségei a jövedelem aránytalanul nagy részét felemésztik: mert az érvényben levő kormányrendeletek a lakásbérletek felmondását és a bérfelemeléseket korlátozzák, a tatarozási költségeknek a bérlőkre átháritását pedig kizárják. Ha tehát a lift helyreállítása az évi bérjövedelem 30%-ára rúgna, ennek teljesítése esetében a bérbeadónak — az egyéb, okvetlenül viselendő tatarozási kiadások és közterhek mellett — már tőkevagyonához kellene nyúlnia. Ez a gazdasági lehetetlenüléssel egyértelmű, a bérbeadó tehát a lift helyreállítására nem kötelezhető. (K. 1920. P. II. 3112. L K. 1921. 16. 1.) 506. Fűtőkészülék használatba helyezése. Bsz. 1232. §. A bérlő, akivel szemben a bérbeadó fűtés szolgáltatására kötelezte magát, a székesfővárosi lakbérleti szabályzat 11. §-a szerint külön kikötés nélkül is követelheti, hogy a bérbeadó a központi fűtőkészüléket használható állapotba helyezze. (K. 1917. márc. 27. P. IX. 7758 1916. sz. M. Dt. XI. 188.) 507. A bérlemény használhatatlansága. Bsz. 1232. §. 489. sz. Ha a bérlemény használhatatlanságát mindkét szerződő fél gondatlansága okozta és a vétkesség aránya meg nem állapitható, a felek a kárt egyenlő arányban viselik. (E. H. 1914. évi május 7-én. G. 43 1914. sz.) 508. Bsz. 1233. §. 490. sz. A bérlő felbonthatja a szerződést, ha a bérbeadó nem biztosítja a szerződésszerű használatot, vagy ha a bérlet tárgyának megígért tulajdonságai hiányoznak, avagy ha a bérlet tárgya nem alkalmas a szerződésszerű használatra; ez akkor is áll, ha a bérlemény hatósági intézkedés következtében vált szerződésszerű használatra alkalmatlanná. (E. H. 1916. máj. 3-án. P. II. 9711/1915.) 509. Bsz. 1234, §. 491. sz. A bérbeadó felelős a hibás szerkezetű házi vízvezeték repedéséből a bérlőre hárult kárért. (E. H. 1917. évi március 15-én. P. II. 5022 1916. sz.) 510. Bsz. 1233. §. 492. sz. Budapest székesfőváros 1909. évi lakbérszabályzatának 12. §-ában a rögtöni hatályú felmondás joga a bérlő részére biztosított jogkedvezmény, mely tehát nem zárja ki, hogy a szerződésszegő bérbeadót, a bérlő bírói uton szerződési kötelezettségének teljesítésére szorítsa. (E. H. 1917. évi március 27-én. P. IX. 7758 1916) 511. Bsz. 1235. §. 493. sz. A bérleti viszonyra nézve jogszabály, hogy a rendes használat mellett minden kár, mely a bérlet tárgyát a bérlő hibáján kivül éri, ellenkező kikötés hiányában, a bérbeadó hátrányára esik. (E. H. 1917. évi november hó 22-én. P. II. 3363 1917.) Téify: Döntvénytár. 20