Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

294 állandóan visszatérő szolgáltatások időszakonként részletekben teljesitendők, s az egyes részletek teljesítésére kötelezett személyt rendszerint csupán az ingatlan tulajdona vagy birtoka határozza meg. Elsősorban tehát azt kell a kérdés helyes eldönthetése céljából vizsgálni, hogy a csatornázás és útburkolás után a közhatóság részéről kivetett s a közhatóságnál fizetendő járulék dologi teher-e, mert ha dologi teher, akkor erre is alkalmazást találhat az ugy az egyes törvényekben (pl. 1868: XXIX. t.-c. 4. §-a, 1871: LIII. t.-c. 19. §-a, 1885: XXIII. t.-c. 121. §-a), mint a birói gyakorlatban elfogadott az a szabály, hogy az egyes részletek az ingatlannak mindenkori tulajdonosát vagy birtokosát terhelik s ellenkező kikötés hiányában a jogelőd nem felel meg a jogutódnak a dologi teher következtében felmerült s csupán az átruházás után esedékessé vált részletekért, nem felel az ingatlannak a dologi tehertől mentességéért. Budapest székesfővárosnak a 164/1906. kgy. sz. a. a csatornákról alkotott szabályrendeletében a 14., 17. és 20. §-nak, ugyanannak a törvényhatóságnak a 433/1904. kgy. sz. a. a közterületek burkolásáról hozott szabályrendeletében a 18., 21. és 24. §-nak, végül Pozsony sz. kír. városnak 1906. július hó 2-án kelt csatornaszabályrendeletében a 4., 6. és 7. §-nak a rendelkezéseiből kitetszőleg a csatorna- és útburkolási járulékot a közigazgatási hatóság egy összegben veti ki, a járulék egész összege a budapesti szabályrendeletek szerint a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitott 30 nap alatt, a pozsonyi szabályrendelet szerint azonnal fizetendő, de a fizetésre a városi tanács a kötelezett fél kérelmére halasztást adhat, részletekben törlesztést engedhet, A vitás jogkérdés felmerülésére alapul szolgáló szabályrendeleteknek ezek a rendelkezései kizárják tehát annak megállapithatását, hogy a csatorna- és útburkolási járulék állandóan visszatérő időszakokban teljesitendő szolgáltatásokból áll, hanem ez egyszersmindenkorra egy összegben teljesitendő olyan pénzbeli szolgáltatás, amelyet a csatornázásra és útburkolásra vállalkozó közhatóság az illető ingatlanok tulajdonosaira a közterhek arányosabb megosztása céljából és azért hárit át, mert a csatornázás és útburkolás a vagyoni gyarapodás szempontjából is az annak mentén levő telkek tulajdonosainak válik elsősorban hasznára. Nem teszi dologi teherré ezt a járulékot sem az, hogy a városi szabályrendeletek szerint ez a járulék nemcsak személyes tartozása annak, aki a íizetési meghagyás kézbesítése időpontjában az ingatlan tulajdonosa volt, hanem magát az ingatlant közvetlenül terheli, sem az, hogy a járulék a kozadók módjára hajtandó be. A szabályrendeleteknek az a rendelkezése ugyanis, hogy a járulék magát az ingatlant közvetlenül terheli, csupán azzal a jelentőséggel bir, hogy az ingatlanból magából, illetve annak értékéből nyerhet kielégítést bármely harmadik személlyel szemben a járulék; az a rendelkezés pedig, hogy a járulék közadók módjára hajtandó be, csupán a behajtás szerveit és módját állapítja meg, ami a dolog természete szerint nem bírhat kihatással a járulék jogi természetének a megállapításánál. A csatornázás és útburkolás után kivetett járulék tehát nem dologi teher, hanem a csatornázás és útburkolás ellenértéke fefében a munkálatokat