Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

282 A Pp. 563. §-ának 11. pontja ugyanis csupán megengedett uj bizonyítékok alkalmazása esetére ad perújítást, az idézett törvény 402. §-ának parancsoló rendelkezése szerint pedig az Ítéletben foglalt tényállás a felek szóbeli előadásaira nézve oly teljes bizonyítékul szolgál, amelyet csak a tárgyalási jegyzőkönyv és annak mellékletei ronthatnak le, tanubizonyitás ellenben nem. A Pp. 402. §-a az ítéletnek mint teljes bizonyitóerejü közokiratnak ekként kifejezetten korlátolt leronthatását nem csupán a folyamatban levő per tartamára szorítja, hanem a polgári peres eljárás keretében egyszersmindenkorra állapítja meg, az tehát a perujitási perben is változatlan. Minthogy eszerint a jogerős közbenszóló ítélettel és végitélettel, mint közokirattal szemben felperesek az alapperben tett szóbeli előadásokra nézve oly ellenbizonyítást akarnak érvényesíteni, amely a Pp. 316. és 402. §-ainak egybevetéséből, kitünőleg nincs megengedve, az erre irányuló kérelmet és ennek folytán a bizonyittatlanul maradt perújítást is el kellett utasítani. És pedig annál is inkább, mert az alapperbeli döntésekkel sem az állított eljárási jogi, sem pedig a felhozott anyagi jogi sérelmek támogatására felsorolt uj tények és bizonyítékok sem vezethettek a perújítás sikeréhez. A Pp. 563. §-ában ugyanis oly perujitási alap, amely a felülvizsgálati bíróság által megállapított tényekből vont jogi döntés helytelenségére, vagy az azok megállapítására vonatkozó eljárási szabályok megsértésére, vagy az alkalmazott anyagi jogszabály meg nem felelő voltára támaszkodhatnék, nem foglaltatik. Ily perujitási alap, amely változatlan tényállás mellett is az alsóbiróságok kötelességévé tenné a felülvizsgálati bíróság döntésének perjogi és anyagi jogi felülbírálását, a bírói szervezetre vonatkozó általános jogelvek és a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontjának kötelező voltáról szóló és a Pp. 543. §-ának 3. bekezdésében foglalt jogszabály alapján egyébként is kizártnak mutatkozik. E szerint a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozólag, vagy pedig a helytelen következtetésre vonatkozólag felhozott állitólagos és az alapperben beállt eljárási jogi sérelmek a perújítás alapjául époly kevéssé szolgálhattak, mint az alapper eldöntésének a jogegységi határozat hozataláig kért és állítólag jogtalanul elutasított felfüggesztésének mellőzése, vagy pedig a gazdasági lehetetlenülés anyagi jogi szabályainak figyelmen kivül hagyása, amely két utóbbi kérdésben a kir. Kúria az alapperben döntött is. (1923. évi május hó 28. napján. — 14. P. 3520/923.) K. Az újító felperesek felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és utasítja a fellebbezési bíróságot, hogy a tényállást az alább kifejtetteknek megfelelően állapítsa meg és azután hozzon a kifejlendőkhöz képest az összes költségekre, ideértve a felülvizsgálati eljárási költségeket is, kiterjedő ujabb határozatot. Indokok: A perújítás kérdése s így a perujitási kereset tárgytalanná válik, ha a perújítással megtámadott ítélet a perujitó félre nézve egyéb módon már hatályát vesztette, s annak alapján a perujitó fél nem teljesített és többé nem is tartozik teljesíteni. Mielőtt tehát eldöntetnék az, hogy a perujitási keresetben felhozott alapokon ezúttal van-e helye perújításnak, előzetesen t>z a kérdés döntendő el, hogy a megtámadott ítéletek hatályban vannak-e s