Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

271 tolódás áll be, akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti. K. A kir. Kúria már több izben alkalmazta azt a jogszabályt, hogy amidőn a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontja közt az adás-vétel tárgyának árában az előre nem láthatott, de az állapotok és viszonyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis beállott pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódás áll be, akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti. Ilyen körülmények között ugyanis az ügylet már nem felel meg sem annak az eredeti céljának, hogy az adásvételnél értékkicserélés a felek által kölcsönösen szemmel tartott gazdasági egyenlőségnek megfeleljen; sem a felek eredetileg arra irányult akaratának, hogy a teljesítés az eladó jelentékeny kárával és a vevő aránytalan előnyével ne járjon s így az ügylet teljesítésének az ügylet kötésekor fennforgó gazdasági és jogi lehetősége későbben, vagyis a teljesítési idő bekövetkeztekor is fennforogjon, az ügyletkötés céljának és az ügyletkötési akaratnak — tehát az ügylet ugy gazdasági mint jogi, egymást kölcsönösen feltételezett tényezőjének, — elháríthatatlan, a feleken kivül álló viszonyokból bekövetkezett meghiúsulása folytán tehát a vevő nem lehet jogosult a teljesítést követelni, mert ez már a joggal való visszaélés tekintete alá esnék, amit pedig birói oltalomban részesíteni nem lehet. Ezekhez képest, ugy tekintettel arra, hogy a fennforgó esetben az ügyletkötés és a lehető teljesítés időpontjai között lefolyt időben a pénz értéke köztudomás szerint nagyon érzékenyen csökkent és az ingatlanok, főleg pedig, már a fennforgó lakásínségnél fogva is a házak (tehát a jelenlegi vétel tárgya) forgalmi árában igen nagy eltolódások álltak be: az alperes jogszerűen hivatkozhatott a teljesítés gazdasági lehetetlenülésére, miért is a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amidőn alperest a teljesítésre kötelezte, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, felpereseket keresetével elutasítani kellett. (1922. márc. 29. 3926/921.) 485. ítélettel megállapított vételárkövetelés valorizációja. A vételi jog (opció) oly eladási ajánlat, mely szerint a tulajdonos meghatározott időpontig az előre megállapított vételáron valamely tüzetesen megjelölt dolgot átbocsátani köteles, ha az általa vevőként előre kiszemelt egyén a meghatározott időn belül kijelenti, hogy vételi jogával él és a megállapított vételárat megadni hajlandó. A vételi jog fogalmából következik az az okszerű előfeltétel, hogy mindkét félnek lekötelezése attól van függővé téve, hogv az előre meghatározott időtartamon belül a kialkudott értékkiegyenlítés ugyanaz maradjon. A perujítási kereset tárgytalanná válik, ha a perújítással megtámadott ítélet a perujító félre nézve egyéb módon már hatályát vesztette és annak alapján a perujító fél nem teljesített és többé nem is tartozik teljesíteni. A törvényt és a törvényes rendeleteket ugy kell értelmezni és alkalmazni, ahogy adott esetben az osztó igazság követeli.